Könyvek

Színdarab könyvbe oltva – Mielőtt a kávé kihűl

A japán írók könyvei kicsit mindig szokatlanabbak, mint a többi bestseller, ami a kezünk ügyébe akad. A kultúrájuk olyan zárt volt sokáig, hogy a formalitás még mindig uralja a hétköznapokat. Kapcsolataik, viselkedésük közelről sem hasonlítható a mi európai szabad mentalitásunkhoz. Ezzel persze semmi gond nincsen, sőt nem kell fantasyt olvasnunk ahhoz, hogy egy másik világban érezhessük magunkat. Elég a leghétköznapibb japán írást a kezünkbe venni és máris érezhetjük azt a tiszta, kissé talán naiv egyszerűséget és szigort, amiben élnek. A mai regény, Mielőtt a kávé kihűl Kavagucsi Tosikadzutól pedig mind ezt megspékeli egy kis természetesen feltüntetett varázslattal. Az időutazás már önmagában elég izgalmas téma, és nem egy könyvet, filmet vagy sorozatot ihletett meg. A lehetősége annak, hogy megnézhetjük a múltat, még ha nem is változtathatunk rajta, még befolyásolhatja a jövőt. Itt azonban szigorú szabályok vannak.

Akik találkoztak már a Mielőtt a kávé kihűl című könyvvel, talán láttátok a hátoldalán felsorolt szabályokat. A Funiculi Funicula nevű kávézó egyik széke képes téged elrepíteni a múltba vagy jövőbe, de nem biztos, hogy ez bárkinek megéri, hiszen a székről nem állhatsz fel, és még csak végtelen időd sincsen. Na meg persze nem változtathatsz a múlton. Láthatjuk, hogy a lehetőségek eléggé leszűkültek, mégis egy egész könyv épült fel köré, szóval sejthetjük, hogy van itt mit elmesélni. Az eredetileg drámának írt, színpadra szánt mű több történetet soroltat fel, szigorúan a kávézó társaságára korlátozódva.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Olvasok is (@olvasokis) által megosztott bejegyzés,

A karaktereken mind ott van Japán lenyomata, a nehezen feltörhető külső, a páncél alá rejtett érzelmekkel. Hogyha elsőre a külföldi nevekkel karöltve nehéz megkülönböztetni őket, egy idő után már könnyebb lesz és láthatóak lesznek a személyiségek. Ha elsőre pedig nem is egyértelmű, hogy mi történik vagy miért, később már számíthatunk a végkifejletekre. Noha az első történet számomra kicsit unalmas volt és elcsépelt, bevezetésnek pont jó. A regény utána már sokkal érzelmesebb és eseménydúsabb lett.

Ezek után jogosan merülhet fel a kérdés, hogy mi értelme az időutazásnak, ha nem mehetünk akárhova és még csak nem is változtathatunk semmin? Na hát ezért érdemes elolvasni a regényt, hiszen remekül reprezentálja a megbánást és hogy hogyan kellene levetkőznünk a gátlásainkat, hiszen minden pillanat elillan előbb vagy utóbb. Na meg ott a tanulság az utolsó oldalon.

Matt Haig – Ha megáll az idő

Hozzászólások

Kaprinyák Dóra

Teával üzemelő firkászati keresztmetszet, az esztétizmus kézfogója. Pingvinadmirális a könyverődben.