Simon Lelic – A ház
Idén indult el a Next21 Kiadó, amely a 21. Század Kiadó testvér kiadója. Az első két olvasmányom nagyon pozitív volt, így kíváncsian vettem a kezembe A ház című könyvet Simon Lelic tollából, ami ezúttal egy izgalmas kriminek ígérkezett.
A történetet két szereplő szemszögén ismerhetjük meg, igen különleges módon. Sid és Jack úgy alkották meg a saját sztorijukat, mintha nekünk olvasóknak beszélnének közvetlenül, így egyfajta különös kapocs alakul ki az olvasó és a könyv között. Ehhez pedig csak hozzátett az, hogy a szerző már egyből az elején beledob minket a mélyvízbe, így már egyből az elején ott a feszültség és az izgalom.
A ház Londonban játszódik, ahol Sidet és Jacket választják egy csodálatosnak tűnő ház új tulajdonosainak. A fiatalok hamar be is költöznek, ahol az előző tulajdonos minden kacatját rájuk hagyta. Jack háta borsódzik is egy-két tárgytól, azonban nem csak a kitömött állatok hordozzák magukban a rejtelmességet. Furcsa szagot éreznek, a padlásról meglepő dolgok kerülnek elő, ráadásul ott van az érzés bennük, mintha nem lennének egyedül a házban. Vajon csak a képzeletük turbózza fel a dolgot?
Nagyon érdekes a történet menete, hiszen mint ahogyan fentebb is írtam, a két szereplő meséli el nekünk a cselekményt ide-oda kitekintgetve. Pontosan emiatt elképesztően össze-vissza kapjuk meg az egyes eseményeket, így betekintést kaphatunk a szereplők múltjaiba is. Sid kapcsán egészen a gyermekkorig is visszamegyünk, ahol megdöbbentő dolgok tárulnak az olvasó szeme elé.
Ennek a szövevényes hálónak köszönhetően a feszültség folyamatosan fennáll, egyfolytában érkeznek az ingerek, próbálunk rájönni arra, hogy mi az ami nem stimmel a házban, hogy mi az, ami miatt Sid és Jack mesélni kezdett. Mi az, amire rá akarnak vezetni minket? Hiszen azt már tudjuk, hogy a rendőrség figyeli őket, hiszen elég hamar kiderül, hogy valaki meghalt. De vajon kicsoda?
Simon Lelic zseniális módját választotta a feszültség fenntartásának.
Érdekes volt, mert alapvetően Sid például számomra egyáltalán nem tűnt szimpatikusnak nagyon sokáig. Hiszen míg Jack folyamatosan próbált minket rávezetni arra, hogy mi történt, mikor mire lett figyelmes – láthatóan próbált minket vezetni a megoldás felé –, addig Sig egyre jobban vitt elfele minket a történésektől. Látszólag lényegtelen dolgokról mesélt, ami nemcsak azért volt bosszantó, mert nem érdekelt, hanem azért is, mert a stílusa baromi idegesítő volt nekem. Mégis nagyon tetszett ez a különbség, a teljesen másfajta írásmód.
Nem tartom tökéletesnek ezt a regényt, mert időnként úgy éreztem, túl sok plusz információt kapunk, illetve teljesen másra is számítottam a leírása alapján. Ugyanakkor garantáltan izgalmas volt, a karakterek pedig kellően unszimpatikusak vagy éppen érdekesek voltak. Sajnos azt elismerem, hogy nekem több volt az, akit nem kedveltem, de ez egyáltalán nem befolyásolt abban, hogy élvezzem ezt a regényt, mert jól állt neki.
Mint első krimi a Next21-nél, abszolút jól csúszott és valóban úgy voltam, hogy jöhet a következő! Nem volt egy kísértet sztori, mint ahogyan én azt hittem, hogy lesz, ugyanakkor könnyed, mégis nagyon csavaros, igazán olvasmányos történet A ház. Kezdő krimiolvasóknak például igazi csemege lehet, hiszen a végén, mikor összeáll az egész, igazán büszke lehet magára az olvasó, hogy rájött az összefüggésekre.
A recenziós példányért köszönet a Next21 Kiadónak!
