Philip Roth – Nemezis
Aki követi az oldalt emlékezhet, hogy nemrégiben olvastam Philip Roth-tól először. Az Apai örökség teljes mértékben lenyűgözött, ezért mikor megláttam, hogy a 21. Század Kiadó is érkezik egy felújított kiadással, a Nemezissel, kapva kaptam az alkalmon. Milyen jól tettem, és mekkora rajongója lettem a szerzőnek!
Igazándiból az az érdekes, hogy sose hittem volna, hogy az ilyen jellegű, tulajdonképpen lélektani regények ennyire el fognak varázsolni. Mindig is féltem tőlük, úgy éreztem nem vagyok rájuk eléggé nyitott, érdeklődő és unalmasak lesznek. Mikor kiválasztottam a Nemezist, töredelmesen bevallom, el se olvastam a fülszöveget, csak reménykedtem, hogy a szerző ugyan úgy meglep és lenyűgöz majd tehetségével és történetmesélésével.
A regény a 23 éves Bucky Cantor történetét meséli el, aki 1944 nyarán egy sporttelepet vezet Newarkban. Bucky látáshibája miatt nem harcolhat a náci Németország ellen a háborúban, amit eleve hatalmas csalódásnak él meg, azonban van még valami, ami hatalmas dilemmát okoz neki. Barátnője elhívja edzőnek egy hegyi táborba a nyár további részére, hogy háta mögött hagyhassa a forrongó Newarkot, amit ellep a sokszor végzetes kimenetelű gyermekbénulásos járvány. Bucky döntésre kényszerül. Hagyja cserben a gyermekeket, akik hősként tekintenek rá, akiknek támaszt nyújt a legrosszabb időkben és menjen el kedveséhez, a biztonságot nyújtó táborba vagy maradjon és segítsen továbbra is a fiataloknak?
A kötet az ő vívódásait mutatja be, hogyan éli meg a szörnyű kórt, ami lesújt a környékre, hogyan keresi a boldogságot és hogyan dolgozza fel tanítványai halálát. A kötelességtudat és a szerelem közötti harcot, valamint az Istennel való harcát és kétségeit. Gyönyörű történet, amit egy olyan személy mesél el, aki túlélte a gyermekparalízist.
A cselekmény nagyon szépen fel volt építve. Három fejezetre volt tagolva, ami szétválasztotta Bucky életének fontosabb szakaszait. Elsőben bemutatásra kerültek a karakterek, a főszereplő korábbi, illetve jelenlegi élete, de leginkább a gyermekbénulásos járvány és annak terjedése. A második fejezet a fiatal férfi meneküléséről szólt, a járvány és a gondok elől, miközben azon vívódik, vajon jól döntött-e. A harmadik pedig szép keretbe téve – ahogyan számítani is lehet rá, igazán lesúlytóan – lezárja az egészet.
Az az igazság, hogy nem tudok rá rosszat mondani. Talán csak annyit, hogyha valaki a fülszöveg alapján veszi meg a könyvet, joggal számíthat arra, hogy a középpontban a járvány van. Annak hatásai, okai, a gyermekek reakciója, de igazándiból ez nem így van és emiatt a kötet hiányérzetet hagyhat maga után. Itt ez az esemény csak a kötet háttereként, alapjaként szolgál, sokkal inkább a főszereplői érzésein van a hangsúly, amelyet viszont olyan tökéletesen formált meg Roth, mintha valódi személy lenne. Én, mivel nem olvastam a kötet ismertetőjét, bennem semmilyen elvárás nem volt.
Gyönyörű, szívszorító történetet kap az olvasó a Nemezis által. Egy olyan kötetet, amitől összeszorul a szíve, és ő maga is elgondolkodik az életen, azon, hogy mekkora ajándék az egészség.
Ha elgondolkodtál azon, hogy Roth-ot olvass, de eddig még nem tetted, valóban érdemes ezzel kezdeni. A szerző könyveit meg kell emészteni, kell utána egy kis idő, hogy leülepedjen a történet, a Nemezis pedig nincs 300 oldal, ráadásul a tördelés miatt még kevesebbnek tűnik. Pont elegendő mennyiség ahhoz, hogy megszokd és megszeresd az írót.
A recenziós példányért köszönet a 21. Század Kiadónak!