Paul Auster – Az orákulum éjszakája
Újabb Paul Auster regényhez érkezett a magazin, ezúttal Az orákulum éjszakájának felújított kiadásával. A kötet ezúttal is igen érdekes volt, a szerző ugyanis a regényében egy regényről írt regényt. Jól hangzik, nem?
A főszereplő Sidney Orr, aki egy híres regényíró, viszont betegsége miatt már jó ideje nem ült re írni. Egy napon azonban betéved egy újonnan nyílt papír-írószer boltba és meglát egy füzetet, megveszi és csak úgy dőlni kezdenek belőle a szavak. Itt kerülünk egy újabb történetbe, ahol ezúttal egy könyvszerkesztő életébe nyerhetünk bepillantást, aki egy korábban még nem látot kéziratot kap egykori kedvenc szerzőjétől.
Mint minden Auster kötet, ez is egy gyors, gördülékeny történet volt, tele eseménnyel. Nagyon tetszett, ahogyan nekiállt elbeszélni a portugál füzetben megalkotott regényét, legfőképpen az, ahogyan a két férfi élete összekapcsolódott. Egymás mellett haladt a két figura, itt-ott összefonódva, kísértetiesen hasonlítva a sorsuk, nekünk pedig csak annyi volt a dolgunk, hogy odafigyeljünk, mikor éppen melyik történetsíkban vagyunk. De hát igen, mi másból inspirálódna elsősorban egy író, ha nem a saját maga életéből?
Ahogyan Orr-nak, úgy története főszereplőjének is válságba kerül a házassága, a különbség egyedül a körítés. Míg egyik oldalt a férfi vágyik másra, addig a másiknál a feleség az, aki őrlődik és felettébb titokzatos. Számtalan kalandot kell túlélniük, kutatniuk és nyomozniuk. Talán ebben is rejlik Auster zsenialitása, sose próbál elrugaszkodni a valós emberi problémáktól. Mégis mi mit tennénk, ha a férjünk/feleségünk egyszerűen csak otthagyna minket? Nyilván elkezdenénk keresni. És ha titkolózna előttünk? Szeretnénk megtudni mit titkol.
Izgalmas volt ezt a kötetet olvasni, a szerző ugyanis olyan elemeket használ, mintha tényleg velünk beszélgetne, mintha egyszerűen csak elmesélné a hétvégi kalandját. Az egyszerű narráció mellett ugyanis lábjegyzetekben osztja meg velünk a részletketet bizonyos mellékszálakról, szereplők előtörténetéről, mint amolyan kitekintés a történetből. Bár a kezdetekben nehéz volt hozzászokni, visszalapozni oldalakat, hogy folytathassuk a történetet, mégis tetszett ez a fajta megoldás.
Azonban az elbeszélés mellett ami igazán megfogott ebben a csavaros könyvben mégis az, amit a megbocsájtásról tanít nekünk Auster. Ugyanis ez az, amit tudnunk kell egy párkapcsolat során. Követünk el hibákat, ahogyan a történet szereplői is, viszont néha tudni kell ezeket elengedni és csak szeretni egymást.
Ha kíváncsi vagy arra, hogyan ír egy író, miből merítkezik, hogyan készülnek a történetek, milyen kapcsolat lehet egy szerző és a regénye között, akkor ez egy nagyszerű olvasmány lesz.
A recencziós példányért köszönet a 21. Század Kiadónak!
