Paige Toon – Amikor megláttalak
Nem ez volt az első Paige Toon regényem és úgy tűnik, hogy nem is az utolsó. Az Amikor megláttalak ismét egy romantikus regény, amit egyáltalán nem bántam, hiszen most pontosan erre volt szükségem. Hannah és Sonny története szinte azonnal magával ragadott, nem volt szükség túl sok fejezetre, hogy megszeressem a regényt és a karaktereket.
Történet az egymásra találásról
Az Amikor megláttalak egy szerelmi történet arról, ahogyan két sebzett fiatal egymásra talál, de nem a megszokott módon. Először csak beszélgetnek, majd ahogy kiépül köztük a bizalom, úgy kerülnek egyre közelebb egymáshoz. Tulajdonképpen pontosan úgy, ahogy annak az életben is lennie kellene. Ezért volt valóságos és hihető, ezért szerettem ennyire. Bár hozzá kell tenni, hogy aki egy gyorsan kibontakozó, egymásra találós szerelmi történetre vágyik, annak nem ez lesz a kedvence. Itt lassan indul be a történés, a szereplők sem nyitnak azonnal egymás felé, hiszen a múltjuk miatt nagyon tartanak attól, hogy újabb csalódás éri őket.
Hannah és Sonny egyaránt fogadalmat tettek azzal kapcsolatban, hogy egy időre félreteszik a testi kapcsolatot és másra koncentrálnak. Ennek ellenére persze érzik, hogy ez a dolog kettejük között nem egyszeri alkalomra szól. A regény nagyon szépen és jól lett felépítve, egy csepp hiányérzetem sem támadt miatta Mindegyik szereplőnek megvolt a maga hétköznapi problémája, ami még közelebb hozta őket hozzám.
Átlagos történet, átlag feletti történetmesélés: ez az Amikor megláttalak
A sztori egy szemszögből játszódik. Hannah lelkébe nyerhetünk betekintést ebben a néha átlagosnak, néha extrémnek tűnő könyves sztorinak mondható történetbe. A fiatal lány a semmiből találkozik össze Sonnyval, az idegennel, akivel szinte azonnal egymáshoz kapcsolódnak. Mind a ketten nyitottak lennének egy egyszeri alkalomra, de végül úgy döntenek, hogy inkább megismerik egymást. A romantikus regény tehát előtérbe helyezi a kapcsolatépítést, annak nehézséget és szépségeit, hogy mi és miért annyira szép a szerelemben.
Persze nem minden az, aminek látszik, hiszen mind tudjuk, hogy a szerelem nem ennyire egyszerű. A kémia beindul, amit nem lehet csak úgy elfojtani, így a két fiatal olyan utat jár be, amiben rengeteg a probléma és a nehézség. Igyekeznek a megoldást keresni, hogy tényleg együtt lehessenek, hogy egymás mellett váljanak azzá, akivé szeretnének. Tudják, hogy a végén lehet, hogy végre megtalálják azt, amit azt sem tudtak, hogy keresnek.
Egyszerű, mégis van mondanivalója
Bár tény, hogy egy könnyed sztorinak tűnik, azért valljuk be, mindig lehet mit tanulni egy könyvből. Paige Toon már korábban is írt hasonlókat, így a nyelvezete teljesen ismerős volt, lehetett tudni, hogy mire számítsak, viszont maga a cselekmény eltért az eddigiektől. Mind a két fiatal rejteget az életében olyan dolgokat, amikre nem büszkék, amelyek meghatározták azt, hogy kikké váltak mostanra. Vannak benne bőven mély és váratlan beszélgetések, azonban ahogy lenni szokott a probléma forrása a gyerekkor, ami a legtöbbünk életére rányomja a bélyegét, így persze a szereplőkére is.
Hannah és Sonny korábbi élete nem volt átlagos és megszokott, azonban így is teljesen hétköznapi érzéseket, vágyakat élnek meg, amihez nagyon könnyen tudtam kapcsolódni. Talán ezért is szerettem ennyire, mert bár egy tipikus romantikus regény, mégis tartalmaz olyan hétköznapi dolgokat, amiknek egy részét én magam is átéltem korábban. Érdemes őket megismerni, megszeretni, hiszen nagyon sokat tudnak adni a későbbi életünkhöz. Az írónőtől már korábban is olvastam, így tudtam, hogy a sztori lassan indul majd be, de azt is tudtam, hogy nem kell majd benne csalódnom, hiszen a stílusa már az első alkalommal lenyűgözött.
Köszönet az Amikor megláttalak történetért a General Press kiadónak!