Móka és kacagás – AZ

A mai horrorfilmekről, egy régebbi cikkemben már beszéltem és azon a véleményemen, hogy manapság egyre nézhetetlenebbek ezek a filmek, nem változtathatok sajnos. Akkor még nagy reményeket fűztem az AZ remake-hez, de megfeledkeztem egy szembetűnő dologról. Még mielőtt a mozikba került, előtte King pozitívan értékelte, aztán a külföldi médiumok az egekig magasztalták. Aztán felültem meglovagolni a hype vonatot Bill Skarsgård és azt kívántam bár csak a gyerekszínészeket láttam volna, 1-2 bohócmentes vízióval.
Mert ennek a filmnek a legnagyobb gyengepontja Krajcáros, a táncoló bohóc.

Az igazat megvalva, azt kaptuk, amit várhattunk: egy horrorfilmet, ami kielégíti a mai elvárásokat. Azonban a mai elvárások, valahol a béka feneke alatt sok ezer méterre helyezkednek el.
Fontos megjegyezni, hogy az első könyvben sincs “nagyobb” szerepe a bohócnak, mint a filmben és talán ez az adoptáció a leghűbb az eredeti történethez. De nem véletlen ikonikus rémalakja a horror koronázatlan királyának Pennywise. Ami innen viszont eléggé hiányzott. A színész, lehet, hogy beletette saját magát a karakterbe, de a filmtörténelem egyik legnevetségesebb horrorfigurája lett belőle.
Vannak jelenetek, amiket eredetileg CGI-al akartak megvalósítani, azonban Bill azt mondta: tudom a két szemgolyómat külön irányba mozgatni. A legfélelmetesebb jeleneteit teljesen komolytalanná varázsolja, amikor bekancsalít. Ennél már csak a finálé előtti táncolós jelenete rosszabb, főleg, hogy meme készült belőle.

Összességében csapnivalónak érzem ezt az alakítást, amit nem értek, hogy hol lett elbaltázva, meg miért lett egyáltalán felhypolva, hogy mégis mennyire jó alakítást nyújtott.
Itt be is fejezhetném keserű szájízzel a cikkemet, ha egy menthetetlenül rossz filmről beszélnénk. Ami megmentette, sőt továbbmegyek, jobbá tette bármelyik eddig rosszul elsült King adoptációnál, azok a gyerekszínészek.
Arról már régebben is lehetett hallani, hogy a kapcsolati szálak másképpen lesznek, mint az eredeti műben. Külön sodorja őket össze az események kavalkádja és nagyjából a film felénél lesz “teljes” a Lúzerek klubbja. Zseniális, amit az a pár tinédzser véghezvisz a vásznon. Az viszont szomorú, hogy ha kivágnánk a bohócos részeket a filmből, az Állj mellém c. filmmel egyenrangú alkotásról beszélhetnénk. Külön említést érdemel Finn Wolfhard, a Stranger Things sztárja, aki elejétől a végéig a csapat középpontja, ő az a mozgatórugója, aki miatt tényleg érdemes ezt a filmet megnézni. Persze a többi gyerekszínész sem piskóta, a monológok, vagy bármely más közös, esetleg saját jelenetük emlékezetes és olykor szívszorítóan őszinte alakítás.

 

 

Nem tudom mikor éreztem ilyen kettősséget bármi iránt, mert utálni nem tudom ezt a filmet, azonban a 2019-es folytatást se várom igazán. Nem szeretnék még egyszer elhamarkodottan azt állítani valamiről, hogy ez igen, ez egy jó film lesz, de a Netflix belevágott 1-2 olyan novellájába a mesternek, amit érdemes lesz nyomon követni. Addig akár egy randifilmnek ajánlhatnám az AZ-t, mert többször nevet rajta az ember, mint hogy félne.

Forrás: www.popsugar.com
www.reddit.com
www.humanstein.com
drafthouse.com
gfycat.com

Hozzászólások

Change Language To: Hungarian