Michel Bussi – Fekete vízililiomok
Ha unjátok a modern krimiket, már kívülről fújjátok a sablonjaikat, akkor most ajánlok nektek egy valami egészen mást, de mégis igazán jót! Michel Bussi regénye a Fekete vízililiomok egy számomra teljesen új megközelítésből mutat be egy normandiai kis falut, Giverny-t, és egy ott történt brutális gyilkosságot, majd annak nyomozását.
A történet szerint egy helyi jómódú orvost öltek meg, aki bár köztiszteletben állt, a nők körében mégis igen népszerű volt, annak ellenére, hogy felesége otthon várt rá. A nyomozást Laurenç Sérénac vezeti, helyettesével Bénavidessel pedig mindent elkövetnek, hogy fényt derítsenek az ügyre, azonban stílusuk nem mindennapi. Sokszor az az érzésem támadt, hogy Bénavides sokkal inkább illene a vezetői pozícióra és felmerült bennem a kérdés, Sérénac mit keres ott? Hiszen egy igazi profinak el kell vonatkoztatniuk férfias vágyaiktól, még akkor is, ha a főgyanúsított felesége igazán gyönyörű.
Eddig az alaptörténet teljesen átlagos, adott egy gyilkosság és egy nyomozás. Azonban ami érdekessé teszi az egészet, az a környezet amibe Bussi ezt az egészet beleültette. Giverny az a falu, ahol az impresszionista festő, Monet élte utolsó évtizedeit és megfestette az igen híres festménysorozatát, a víziliomokat és a szerző ezt igen jól ki is használta. Az egész történetet Monet köré építette és ahol tehette, be is mutatta a lehető legrészletesebben, tipikusan az a könyv, ami akarva-akaratlanul tanít minket. Ám való igaz, ez az érdekesség lehet a Fekete vízililiomok egyetlen hibája is, ugyanis néhol talán már túltolja az információt és esetenként egyesek számára unalmassá válhat egy-egy rész.
Az idillien lefestett falu szörnyűségeit érdekes módon, elsősorban egy idős asszony meséli el nekünk, amiért egyszerűen odavoltam! Már az Éjszárny kapcsán is kifejtettem mennyire szeretem, ha nem a tipikus tökéletes külsejű embereké a főszerep, de ilyet még akkor sem tapasztaltam. A nyolcvanas éveiben járó nő igazi szókimondó térfigyelő kamera, amit élvezet nyomon követni. Az ő elbeszéléseit azért felváltja időnként a többi karakterek szemszöge, ezzel hol segítve, hol nehezítve a mi nyomozásunkat is.
Az idős asszony és a gyilkosság mellett azonban van egy igen kulcsfontosságú kérdés, amely egyből felmerül bennünk, amint belekezdünk az olvasásba. A történet elsősorban három igen erős jellemű nőről szól, akik különböző korúak, egy fiatal, egy középkorú és egy idős nőről, akikben van egy közös vágy. El szeretnék hagyni ezt az idilli, gyönyörű és népszerű falut, és erre ez a tragikus haláleset lehetőséget ad. De miért? Miért akarják elhagyni Giverny-t? Mi köze van ennek a szemész halálához?
A gyönyörű borítótól függetlenül is imádtam ezt a könyvet! Igaz, elég borongós volt, és kicsit hosszabb idő kellett az olvasásához, mégis izgalmas volt és váratlan. Jól esett valami új és egyedi krimit a kezembe venni. Viszont azt javaslom nektek, ha gyors olvasatú könyvet szeretnétek most olvasni, akkor ne kezdjetek bele, mert ebbe a műbe el kell mélyedni, sok az impresszionista leírás és ahhoz, hogy élvezni tudd, rá kell hangolódni.
A recenziós példányért köszönet a 21. Század kiadónak!