Filmek Média

Széttörve – kritika

By
M. Night Shyamalan új filmjét, a Széttörvét úgy harangozták be, hogy ez bizony nem tipikus Shyamalan film. Az előzetes nagyon megkapó volt, és bevallom, én is sokkal jobbra számítottam, illetve többet vártam a filmtől. Az alapötlet nagyon szuper, de akkor mégis hol bukik el a film?

A történet középpontjában Kevin áll, akinek 23 személyisége van, mivel disszociatív identitászavara van. Az első érdekes dolog a karakterében, hogy a személyiségei ismerik egymást, párbeszédeket folytatnak egymással. Ez azért különleges, mert ennél a betegségnél minél több személyiség van, annál kisebb az esélye, hogy az identitások ismerik egymást. A sztorira visszatérve, Kevin egyik gonosz személyisége Dennis, elrabol három lányt egy parkolóból, majd egy pincehelyiségbe zárja őket. Valami olyasmit hint el a lányoknak, hogy szent táplálékok, és hogy egy felsőbbrendű lénnyel fognak találkozni.
A történet legnagyobb hibája, hogy telis-tele van logikai buktatókkal. Ezen kívül a „szerencsés véletlenek” lehetetlenek és átlátszóak, és egyáltalán nem tűnnek véletlennek. A betegség tekintetében, szintén vannak hibák. Emellett Kevin személyiségeinek mély monológjai szájbarágósak, túl művésziek akarnak lenni, ezért néha a film belegabalyodik a tanulságának hálójába, mintha nem tudná eldönteni, mit is akar pontosan közölni a nézőkkel.
Hogy ne csak a hibákat említsem, nézzük a film erősségeit. A főszereplőt alakító James McAvoy játéka fantasztikus, az arcmimikája lenyűgöző. Emberpróbáló feladat lehet még egy gyakorlott színésznek is, hogy egyszerre 23 különböző személyiséget játsszon el. Ha mást nem, akkor ezt biztos érdemes figyelni a film alatt.
Casey, a másik fontos szereplő visszaemlékezései hatásosak és megrázóak, ezeket is a film erősségeihez sorolnám. Szenvedéssel teli, baljós múltjának lehetünk a tanúi, és éppen emiatt a szörnyű történet miatt menekül majd meg a filmben. A tanulság itt bontakozik majd ki, amit kidolgozhattak volna sokkal jobban, mert így sajnos nem érte el azt a célt, amit szántak neki. A fő tanulságon kívül még sok más metaforikus képet rejt magában a film, a mentális betegségben szenvedők megítélésével kapcsolatban, de sajnos ezt sem úgy adják át, hogy hiteles legyen, és hogy megérintse a nézőt.
Összességében úgy gondolom, hogy egynek elmegy, ha szereted a Shyamalan féle plot-twisteket, de ha nem, akkor jobban jársz, ha ezt a másfél órát hasznosabban töltöd el.
Hossz: 118 perc
Rendező: M. Night Shyamalan
Korhatár: 16

Comments

comments

You may also like

Change Language To: Hungarian

%d blogger ezt szereti: