Média Sorozatok

Sorozatajánló: Modern család

By

Hihetetlen sorozat mániás vagyok, de nem az a fajta, aki fandomot alapít a Trónok harca dicsőítésére, hanem egy teljesen másik ágat képviselek. Az én területem a vígjáték-sorozatok, amikből egy rész nagyjából 20-24 perc és ezek mind epizodikusak, kevés áthajlással. Nem kell túlzottan sok időt a nézésükre fordítani, háttérzajnak is jók és nem nagy baj, ha nem tudod mi történt az előző részben.

Most is egy ilyen sorozatról szeretnék beszélni, a Modern családról. Egy ideje felütötte a fejét egy különös stílus, ami úgy adja le ezeket a sorozatokat, mintha egy valóságshow-t néznénk. A kamerakezelés enyhén bizonytalan és a szereplők sokszor beszélnek külön, egyenesen a nézőkhöz. Nincsen minden poén alá nevetés vágva és az aláfestő zenét is kihagyták. Ezektől lesz az egész valós, illetve néhány helyen rettentő lehangoló, hiába vannak benne poénok. Hasonló stílussal találkozhattunk már az Office című sorozatban, amiben Steve Carell játszik, őt már több híresebb filmben is láthattuk. Ha nem ismernénk már az arcát, tényleg hihetnénk azt, hogy egy valóságshow-t nézünk.
A történet nem túl bonyolult, lényegében részeként változik. Ám a középpontjában egy hatalmas család áll és nem egyszer ez adja meg a komédia alapját. Karakterek terén olyan egyénekre épít, akik egy átlagos emberi viselkedésformát testesítenek meg. Ugyan van néhány forma, aki nekem még hiányzik, de lehet, hogy csak belerondítanának a képbe.
Mindennapos problémákkal küzdenek meg a szereplők, a konfliktusokban legtöbbször a sok félreértés a ludas. Na meg persze sokszor viselkednek úgy mint egy igazi család, vagyis mindenki veszekszik mindenkivel. Ám a legtöbb rész végén mégis hallhatunk egy érzelmes monológot, amit végül úgyis porrá zúznak, ezzel is a realitás érzetét erősítve. Hiszen a valóságban sem áll le senki beszédet mondani az elmúlt napok eseményeiről.
A cím, vagyis a Modern család nem mindig jelentkezik a sorozatban. Hiányolok néhány elemet belőle, illetve vannak benne fura dolgok, amiket így, 2016-ban nehezen tudok elképzelni. Például, amikor valaki otthagyja az egyik családtagjánál a mobilját és természetesen visszamegy érte. Nehezen tudom elképzelni, hogy egy mai fiatal el tud szakadni annyira a telefonjától, hogy elhagyja.
Szóval a modern jelző inkább a család felállására utal. Van itt minden a családtagok között, ami 100, sőt talán 10 évvel ezelőtt sem volt elképzelhető. A karakterek hétköznapiak, de az egymással való kapcsolatuk nem igazán.
Kezdjük akkor a családfa legtetejéről. Az egész család legöregebb tagja Jay Pritchett, a 60 múlt apuka. Arcát már ismerhetjük, hiszen az őt alakító színész, Ed O’Neill volt az Egy rémrendes család híres apuka karaktere. Úgy tűnik ezt azóta sem tudta levetni magáról. Ám minek is csinálna mást, ha jó ebben? Tökéletesen illik rá a konzervatív amerikai szellemiség, ám ezzel mégis teljesen szembe megy az, hogy elvált és a második felesége egy fiatal és gyönyörű kolumbiai bevándorló, Gloria. Ő képviseli a tipikus kolumbiait, vallásos, hisz a babonákban és persze nagyon harsány. Többször felemlegeti, hogy milyen rossz sora volt azelőtt, hogy Jay feleségül vette volna. Gloria előző házasságából hozta magával Manny-t, a koraérett fiát, aki verseket ír, érzelmes és az öltözködése is egészen szokatlan a korabeli fiúkéhoz képest.
A nagy korkülönbség ellenére Jay és Gloria teljes szívükből szeretik egymást. Be kell valljam imádom az ő szálukat pont emiatt.
A családfának még koránt sincs vége. Jay előző házasságából született egy fiú és egy lány, akik már jócskán belefutottak a középkorúságba. Az elsőszülött Claire, egy ingatlanügynök, Phil Dunphy felesége. Claire eleinte háztartásbeli anyuka, majd később újra meg újra munkába áll. Nagyon jól megtestesíti egy többgyermekes anya szerepét. Többször mond nemet, mint igen, próbál gondoskodni mind három gyerekéről és igyekszik a helyes irányba terelgetni őket. Ami még kifejezetten tetszik benne, hogy remekül előadja azt a krízist, amit egy anya akkor élhet át, amikor a gyereke serdülni kezd, vagyis nem áll vele szóba és semmit sem tud róla. Az egyetlen kivetnivalóm, hogy Claire anyuka létére úgy néz ki mint egy modell.
Sajnos Philt nem tudnám annak a tipikus apukának nevezni. Sokkal együgyűbb annál, mint amilyennek én az apákat ismerem. Viszont nagyon becsülöm, hogy milyen jó kapcsolatot ápol a fiával. Sokszor öröm nézni, hogy néhány részben mit össze nem hordanak ketten. Eléggé infantilis, lehet hogy a kapuzárási pánik jelentkezik így nála. Nyílt feminim jellegű viselkedést tanúsít, Claire-rel való kapcsolatában mondhatni ő a nő, sokkal érzelgősebb mint a felesége.
Ahogy már említettem Philnek és Claire-nek három gyereke van. A legidősebb Hailey a tipikus népszerű lány, akinek szita az agya. A sorban következő lány Alex, akit kockának nem lehet mondani, ám gyíknak igen. Szinte az összes részben tanul vagy készül valamire. A legkisebb kölyök Luke, aki leginkább olyan ütődött mint az apja. A fura gyereket testesíti meg, akinek néhány gondolatát nem lehet hova tenni.
Jay fiatalabbik gyereke Mitchell, aki történetesen meleg és kapcsolatban él Cameronnal. Mitchell a homoszexuálisak érzéketlenebbik fajtáját jeleníti meg, akiken nem látszik annyira a másságuk. Nehezen beszél az érzelmeiről, nem pepecsel apróságokkal. Ám forrófejű és könnyen megbántódik. Nem igazán hisz semmiben, ő a pár földhözragadtabb tagja. Eközben Cameron a cukibb, akiről lerí, hogy a saját neméhez vonzódik. Úgy beszél, gesztikulál és öltözik, ráadásul mikor örökbe fogadnak egy vietnámi kislányt, ő marad otthon vele. Lily a szemük fénye és meg is érződik a jellemén a neveltetése. Önző, akaratos és sokszor illetlen.
Cameron és Mitch nem egyszer kerülnek összetűzésbe a lányuk nevelése, többször pedig a jellemük különbözősége miatt. Habár ez nem csoda, hiszen a részek többsége abból áll, hogy mindenki a párjával veszekszik a családban.
Külön hálás vagyok az alkotóknak, hogy sem a többi család, de a meleg páros intimebb életét nem vetítették kamera elé. Néhány szájra puszin kívül vadabb jelenetekkel nem találkozhatunk.
A sorozatban még feltűnnek mellékszereplők, vannak akik csak egy rész erejéig, ám vannak olyanok is, akik néhol többször felbukkannak, ilyen Phil apja és Jay exfelesége.
Nem vallanám a kedvencemnek ezt a sorozatot, habár az tény, hogy eléggé ráfüggtem. A részek pörgősek, több szálat is végigkövethetünk, a párbeszédek sokszor szórakoztatóak, nem is beszélve a történésekről. Tudják, hogyan lehet egyszerre viccessé, szórakoztatóvá és érzelmessé tenni egy sorozatot. Habár a statikus stílusa gyakran inkább lehangolóvá, valóságossá teszi az egészet. Így vannak olyan jelenetek, amiken nevetni kéne, de az egész annyira hihető, hogy inkább lehangolódunk rajta.
Azoknak tudnám ajánlani ezt a sorozatot, akik nem veszik túl komolyan a dolgokat. Ha teljesen beleéled magad, akkor könnyen el fog tudni szomorítani. Érzelgőssé annyira nem válhatsz tőle, találkoztam már vígjáték létére sokkal mélyebben megérintő sorozattal.

Ti láttátok már ezt a sorozatot? Nektek hogy tetszett?

Comments

comments

You may also like

Change Language To: Hungarian

%d blogger ezt szereti: