Média Sorozatok

Nézz animét! I. : Psycho-Pass

By

Néhányakban felmerülhet a kérdés; mit keres anime a kultúra rovatban? 

Sokakban a japán rajzfilmek – több évtized után is – elsősorban a Dragon Ballal vagy a Pokémonnal asszociálódnak, ami ugyan szintén kultúra, ellenben érthetővé teszi a műfajjal szembeni idegenkedést. Ha azonban csak ebből indulunk ki, az pont olyan, mintha az amerikai filmeket a Die Hard és a Rocky, vagy a sorozatokat az Így jártam anyátokkal és a CSI Miami alapján ítélnénk meg. Természetesen az anime műfaja is rettenetesen széleskörű, és a legismertebb vagy gyerekkorunkból legemlékezetesebb sorozatok alapján pontosan ugyanannyira nem lehet következtetni egy műfaj egészére, ahogyan fentebbi sorozatok alapján sem. Ettől függetlenül is, az anime Magyarországon meglehetősen szűk réteget tud csak megszólítani. Valószínűleg a rajzos stílus az, ami miatt sokan egyértelműen a gyerekességgel, egyfajta infantilizmussal és az általános rajzfilm sztereotípiával kötik össze az animét. És ezen, persze, az sem lendít sokat, hogy a japán kultúrának és az animének valóban kialakult egy elég sajátságos réteg-kultúrája, Magyarországon is. Ugyanakkor, vélhetően a rajongás gyökere pontosan ugyanott keresendő egy anime conra járó cosplayernél és egy Star Wars rajongó ereklye gyűjtőnél. Vagyis összességében az anime is csak egy sorozat, amiben rengeteg műfaj közül válogathatunk, amiért lehet rajongani, vagy lehet egyszerűen csak nézni és szeretni. Aki még soha nem nézett egyet sem, azoknak is érdemes megpróbákozni vele, mert rengeteg kincset rejt. Ez a sorozat pontosan ebből a célból néhány olyan animét mutat majd be, amit sokan kevésbé ismernek, nem tartozik a mainstream vonalba, és ami éppen ezért lehet érdekes vagy tartogathat meglepetéseket. De még akár tanulhatunk is belőlük.

A Psycho Pass kifejezetten olyan sorozat, amivel érdemes elkezdeni az ismerkedést. Sőt, azt gondolom, hogy ha nem anime lenne, nagyjából százszor annyian ismernék, mint így. A 2016-os megjelenésű sorozat azóta is magasan áll a toplistákon, és ez valószínűleg a következő években így is marad, a Psycho Pass színvonalát ugyanis nehéz lesz hozni. Olyannyira, hogy bár született második évad, már az sem közelíti meg az első huszonkét részt, sem a történetet, sem a karaktereket illetően.

A történet valamikor a jövőben, Tokióban játszódik. A társadalom a béke utópisztikus állapotában lebeg a néhány évtizeddel korábban bevezetett Sibyl rendszernek köszönhetően. A rendszer működése viszonylag egyszerű; az emberek különféle szomatikus működései, biológiai mutatói alapján egy központi számítógép kiszámolja, mekkora valószínűséggel fog az illető valamilyen bűnt elkövetni. A potenciális bűnözőket az utcán elhelyezett szkennerekkel szűrik, és már a megadott határérték legapróbb átlépésénél rájuk küldik a rendőrséget, akik ez után átnevelő intézetbe viszik a delikvenseket. A közbiztonság tehát soha nem látott mértékű. Senkinek nem kell félnie, többé nem kell zárni az ajtókat, nem kell attól tartani, hogy becsapnak vagy megtámadnak. Nem fél senki. Nem is tudják, hogyan kellene.

Sibyl azonban nem csak a közbiztonságra figyel. Az oktatás és a társadalmi intézmények biztosítják, hogy mindenki a számára legmegfelelőbb munkakörbe kerüljön. Hogy pontosan mi a mérce, az nem derül ki, de a szellemi képességek, a fizikai állóképesség legalább annyira fontosak, mint a tiszta tudat, a tökéletes és megingathatatlan mentális egészség. Az iskola elhagyását követően mindenki megkapja az előtte álló potenciális munkahelyek listáját, így elkerülhető a vacillálással, döntésképtelenséggel járó stressz. Sybil, ha kell, még a párválasztásban is segít. Nem szükséges döntéseket hozni. Hiszen a rendszer igazságos és megbízható, és ha követjük az általa kijelölt utat, biztosan nyugodt életét élhetünk. Nincs értelme kételkedni.
Röviden, a lényeg a stressz, a bizonytalanság minimalizálása. Mindenki a legmegfelelőbb helyre kerül, mindenki a lehető leghasznosabban éli az életét. Tökéletes a béke.

Vagy nem?

A sorozat elején a rendőrséghez érkező fiatal nyomozónő, Tsunemori Akane biztosan így gondolja. Egészen addig a másodpercig, amíg először szolgálatba nem áll, és kezébe nem veszi a rendőrök félelmetes pusztító fegyverét, amely a rendszer akaratára egyetlen másodperc alatt péppé zúzza a potenciális bűnözőket. Amíg ki nem derül, hogy a rendőrség éppen ezeket a bűnözőket használja vadászkutyaként. És amikor az első ügy rutin-küldetésből embervadászatba fordul, Akanénak szembe kell néznie az emberi psziché természetes működésével és labilitásával, hogy üldöző és üldözött között olykor csak egy hajszálnyi a különbség.

Képes lesz-e a fiatal lány megbirkózni a rendszer egyre nyilvánvalóbb igazságtalanságával? Sybil szerint igen, hiszen őt választották alkalmasnak a feladatra. Akkor viszont honnan jön a rengeteg kétség? És hogyan lehet mindezzel megbirkózni?

Talán nem is történne semmi különös, talán főhősünk találna megnyugtató választ minden kérdésére, ha nem bukkanna fel Makishima. Makishima, akinek eltökélt célja visszaadni az emberi elme szabadságát, az ösztönök szabadságát. Makishima, aki e célért bármire képes. És akit, valami rejtélyes oknál fogva a rendszer képtelen kiszűrni.

Képes lesz-e a férfi megdönteni a Sibyl rendszert? Képes lesz-e Akane és csapata megállítani? És egyáltalán mindenki egyetért-e abban, hogy meg kell?

A Psycho Pass története azért nagyon izgalmas, mert nem teljesen elrugaszkodott a valóságtól. Bizonyos elemeket leszámítva valóban vannak hasonló rendszerek. A felvetett kérdések, hogy a technológiai fejlődés vagy bizonyos politikai ideológiák korlátozzák-e az emberi szabadságot, aktuális kérdések. Ráadásul sok más sorozattal ellentétben, a Psycho Pass nem kevés filozófiai és eszemtörténeti utalással, ajánlással segíti a gondolkodásunkat.

Másik nagy erőssége, sok más animével, de sok más sorozattal és filmmel szemben is, hogy teljes mértékben elengedi az abszolút gonosz fogalmált. Makishima zavarba ejtő gonosz, mert nem is igazán gonosz. De akkor mi? Valóban rosszat akar? Valóban rossz az, amit akar? Vagy az eszközök rosszak? A Sibyl rendszer egy valódi gondolatkísérlet, és valódi filozófiai, szociális, morális és pszichológiai problémafelvetés.

Ahány szereplő, annyi értelmezés. A Psycho Pass nem fukarkodott a karakterek jellemének kidolgozásában sem, itt mindenkinek önálló gondolatai, saját belső vívódásai vannak, amik a sorozat folyamán egyre jobban árnyalják a Sibyl rendszerről vázolt képet.

A történetnek, természetesen vannak apró hibái, logikátlanságai. Mindezek azonban eltörpülnek a rengeteg pozitívum mellett. A történeten túl ráadásul az ábrázolás is nagyon szép, a városképek, a technikai berendezések, fegyverek részletes, odafigyelő munka gyümölcsei. Ha a Psycho Pass nem anime lenne, szinte a valóság lehetne.

Képek forrása: psychopass.wikia.com

Comments

comments

You may also like

Change Language To: Hungarian

%d blogger ezt szereti: