Filmek Média

Kszi, Simon – az év egyik legmegosztóbb filmje

Mindenkinek jár az igaz szerelem. Ám a tizenhét esztendős Simon Spier számára ez nem olyan egyszerű: családja és barátai még nem tudják, hogy meleg, ráadásul még csak nem is sejti, ki az az osztálytársa, akibe online belezúgott. A két ügy megoldása egyszerre lesz számára kacagtató, rémisztő és sorsfordító.

By

– Nézzük meg a Kszi, Simont!
– Egészségedre. A Simon mit?
– A Kszi, Simont.
– Ja, hogy ez a film címe!

Sokszor téma a magyar filmcímek tragédiája, nos itt egy tökéletes példa erre. Mikor először olvastam azt hittem valami francia szó, amit kivételesen nem fordítottak le, ám némi utána járás során kiderült, hogy ez bizony egy magyarosított cím. Eredetileg Love, Simon-nak keresztelték ezt az egyébként remek filmet, ami onnan ered, hogy az emailezései során főszereplőnk így köszön el az interneten megismert szerelmétől. A sorok.kozott.hu írójának köszönhetően fény derült arra, hogy mit is jelent ez a szokatlan elnevezés, amit a film forgalmazója a Forum Hungary válaszolt meg.

“A film alapjául szolgáló könyv címét a stúdió nem találta filmcímként is megfelelően funkcionálónak, a helyette választott Love, Simonról pedig mi úgy véltük, hogy már túlontúl általános kifejezéssel él (ráadásul a Love fordításának örök problematikáját is magában hordozza: szerelem vs. szeretet – az angol nyelvben érezhetően nagyobb súllyal bír a “love” használata emiatt, mint a magyarban), és egy ilyen kivételesen jó filmhez mindenképpen olyan címet szerettünk volna, ami kiemeli az átlagból, és bárkit elér a könyv kedvelőin túl is.

A lehetőségek közül a Thanks, Simon / Thx, Simon-t tükrözőre esett a választás; a Kszi, Simon (“Köszi, Szájmon”) így éppen jó arányt mutat az általános és az egyedi között azzal, hogy a fiatalok körében egyre jobban teret nyerő kommunikációs forma (rövidítések) felé nyit.

Végezetül, Simon – a filmben bemutatott – története is nyújt lehetőséget e cím megfelelő befogadására – ennek júniustól mindenki utánajárhat a mozikban!”

Nos, még soha sem hallottam a köszi eme rövidítését, ahogyan a baráti köröm egyik tagja sem.

Ám térjünk át magára a filmre, amire úgy ültem be, hogy fogalmam sem volt, miről fog szólni.
Az egyedüli tény amivel tisztában voltam, hogy a 13 okom volt (13 Reasons why) sztárja, Katherine Langford is szerepel benne, ugyanis a plakáton is jelen van, míg a többi szereplőt sajnos nem ismertem.
Körülbelül az első 5 perc után viszont megvilágosodtam és egyértelművé vált számomra, hogy miről lesz szó.

A film főszereplője Simon Spier (Nick Robinson), aki egy teljesen hétköznapi srácnak vallja magát, egyetlen egy dolgot kivéve. Az első szerelem mindenkinek jár, de neki ez nem ilyen egyszerű. Szuper családja és barátai vannak, de mégis van egy nagy titka, amit senkinek sem mer elmondani. Simon meleg.

Amikor megtudtam, hogy a film középpontja ekörül forog, nem voltam benne biztos, hogy ez nekem való, de utólag, meg kell, hogy mondjam örülök, hogy így alakult. Ez egy olyan téma ami minden nap boncolgatva van, de mégis mintha tabu lenne. A másságról nem nyíltan, hanem burkolva beszélünk és egy olyan embernek aki ebben nincs érintve nehéz lehet megérteni.

Simon az internetnek köszönhetően megismer valakit, aki ugyanabba az iskolába jár, mint ő és ugyanazokkal a problémákkal küszködik, ezért először egy lelkitársat lát benne, majd később szerelmet. Az egyetlen bökkenő a kapcsolatukban mindössze az, hogy fogalma sincs róla kivel is beszélget, mindössze az álnevét tudja ami “Blue”. Ügyetlen nyomozásával próbál rájönni ki lehet az a személy aki ennyire megragadta figyelmét, több, s kevesebb sikerrel.

Ezenkívül a film egy különleges témába is bevezet az úgy nevezett “coming out”-ba, ami arra utal, hogy valaki elmondja egy másik embernek, vagy nyilvánosan felvállalja, hogy leszbikus, meleg, biszexuális vagy transznemű.

A film hangulata, nagyon kellemes, pont annyi poént csempésztek bele, ami nem túlzás és ami kellemessé tesz egy ilyen feszített témával foglalkozó filmet. A film írójának sikerült végig táncolni azon a bizonyos pengeélen, hogy ne vigye el túlságosan komédiába, de ugyanakkor ne legyen túl komor se.

Összességében a film tanulságos és kiemeli azt ami a mai társadalomban is igen fontos. Az elfogadást.

A filmet természetesen megelőzte egy könyv, amit Becky Albertalli írt és a “Simon és a Homo Sapiens-Lobbi” címre hallgat, amiről bővebben itt olvashattok.

 

Nektek mi a véleményetek a filmről és a cím választásról? 

Comments

comments

You may also like

Change Language To: Hungarian

%d blogger ezt szereti: