Média Sorozatok

Az út vége – Preacher 2. évad ajánló

By

A Preacher az AMC sorozata, amelynek második évada múlt héten ért véget; legalább olyan gyorsnak tűnt az út a fináléhoz, mint amilyen sebességgel kiinna Cassidy egy 0-ás vérrel teli zacskót.
Lement a nyár; ha nem az idei év egyik legjobb sorozatának a szezonja. Viszont az ismétlés sokszor a legjobb módja a szünet kitöltésének, íme 4 indok, miért is érdemes az első évad gyengeségei felett túllépni és belekezdeni a Preacher-be.

1, Végre az eredeti sztori
Elkövették azt a hibát a készítők, hogy az adaptációt nem az eredeti képregénnyel kezdték. Egy előzménytörténetet lett az első évadból, sok feleslegesen felépített karakternek az érzetével. Igaz ennek is volt funkciója, hiszen ha nincs ennyire kidolgozva a főszereplők karaktere, valószínűleg gyengébb lett volna a folytatás.

2, A “prédikátor”, a “golyóálló” és a vámpír kalandjai
Mint akár egy vicc: bemegy az étterembe egy a gonosz és a jó gyermeke megszállott prédikátor, egy a maffia üldözte ex-barátnő és egy ír vámpír, azzal a céllal, hogy megbeszéljék, hol keressék Istent, aki meglépett a Mennyországból. A készítők megígérték, hogy az új szezon sokkal elborultabb lesz, hiszen az alapanyagul szolgáló képregény se szerénységéről híres. Ez az ígéret beteljesült, még talán túl is teljesítettek magukon a srácok.

3, A történet…

Habár az első évadban szintén dominált a jó sztori, a másodiktól már a képregény cselekményszálát vette fel és azt kell mondanom, alig lehet benne kifogásolhatót találni. Adott egy olyan konfliktus, ami akár egy hétköznapi ember fejében is megfordulhat: Mi van, ha Isten nincs már a Mennyországban

Több idősíkon és helyszínen fut a történet, ami szintén hozzáad az élményhez. Van egy íve az évadnak, míg az első rész, könnyedebb volt, addig a fináléra a főszereplők egy 180 fokos fordulaton mentek át személyiségileg.


4, A karakterek
Ennek a sztorinak a fő pillérjei Jessie, a prédikátor, kit megszállt a Genesis, egy angyal és egy démon gyermeke, aki arra akarja használni az erejét, hogy rátaláljon Istenre. Tulip, ki amellett, hogy Jessie exe, fegyverszakértő, aki verekedni is egész jól tud. Cassidy sem maradhat ki, aki a csapat ír vámpírja, ő amolyan villámhárítója is egyben. Mindig annak a pártját fogja, akiből éppen hasznot akar húzni. Mellettük végre képbe léptek olyan karakterek, akik túl tudták élni a szezont. Itt van szegény Eugene, aki amellett, hogy túlélt egy öngyilkosságot és ez miatt az arca teljesen a felismerhetetlenségig torzult, Jessie által ártatlanul a Pokolra is kerül. Herr Star, ő a Gráll vezetője, Isten vérvonalát “óvják”. A Gyilkosok szentje, még az előző évadról tapadt Jessiékre, bárkit kirázna az a ridegség, amivel képes embereket ölni. Talán a legmerészebb húzás az alkotóktól, az maga Adolf Hitler – de róla még egy picit később.
Ez az évad az akcióról is szólhatott volna, de emellett sikerült a visszaemlékezésekkel sokkal színesebb képeket kialakítani a főszereplőkről. Annyit elárulhatok, hogy lesznek meglepetések.

Ezek a szempontok bármely sorozat alapjai. Ha ezek közül nem működik rendesen valami, akkor szintén nézhető, csak nem lenne ennyire élvezetes, mint a Preacher. A szomorú igazság viszont az, hogy leginkább Tarantino filmjeire hasonlít, így kétféle ember létezik: a kedvelőkből van kevesebb. Egy próbát mindenképp megér annak, aki szereti az összetett, fordulatos történeteket, fekete-humorral és karakterfejlődéssel megfűszerezve. Bízzunk benne, hogy egy év múlva ilyenkor már rághatjuk a körmünket, hogy érkezhetne már az új rész.

Forrás: www.bleedingcool.com
tvline.com
fandom.wikia.com
www.indiewire.com

Comments

comments

You may also like

Change Language To: Hungarian

%d blogger ezt szereti: