Kultúra

Utcai művészetek – Az utcai táncosok

Manapság már számos lehetőségünk van arra, hogy többféle módon fejezzük ki érzelmeinket, gondolatainkat és a nézeteinket. A modern technika gyors mértékű fejlődése lehetővé tette, hogy ezeket bármikor, egy-két kattintással kifejezzük és a világ tudtára adjuk. Lássuk be, hogy azért ez nem a legkreatívabb és legőszintébb kifejezési forma, de sajnos ma már ez a gyakoribb. 

Azonban ebben a rohanó világban is akadnak olyan tehetséges művészek, akik megtalálták a számukra legideálisabb módszert az önkifejezésre. Az Utcai művészetek sorozatunkban olyan művészeti ágakat mutatunk be nektek, amiket az utcán sétálva ti is megtekinthettek. Ilyen például a graffiti vagy  például az utcazene.

Mint ahogyan azt tudjuk, a tánc ugyanolyan művészeti ág, mint a zene és a képzőművészetek. Ez többnyire egy nonverbális kommunikáció az emberek között, amely mozgással közvetíti az érzelmeket. Rengeteg különböző stílusa van, ebben a bejegyzésben az utcai táncosokról és a flashmobokról, vagyis összefoglalóan a street dance-ről olvashattok.

Hol kezdődött?

Maga a street dance már a 19. század vége óta jelen van Amerika területén, ám elismert, külön ágazattá már csak a 20. századra vált. Nagyon sok új tánc stílus született meg, többek között a hip hop és a break is a street dance-nek köszönheti a létezését.

A breakdance esetében New Yorkig vezethetjük vissza a szálakat, azon belül is a 70-es évekig, amikor az utcára kivonuló fiatalok egy magnó és egy elnyűtt rongydarab kíséretében az utcán kezdték szórakoztatni a járókelőket különböző akrobatikus táncelemekkel. A break, mint  újonnan megjelenő stílusa a táncnak, meghódította egész Amerikát. Külön versenyeket rendeztek és rendeznek még a mai napig is a szerelmeseinek.

A média rendesen kihasználta ezt az újfajta irányzatot és rengeteg ilyen témájú filmet (pl. Step up vagy StreetDance), illetve klipeket készítettek. Nem volt véletlen, hogy abban az időben mindenki XXL-es pulóverben és melegítő nadrágban járt, hiszen bármikor készen álltak egy jó kis tánc párbajra. 

A hip-hop a 80-as években élte a fénykorát. Nem kellett sok idő, hogy ez a fajta tánc stílus egy új szubkultúrává nőjje ki magát és az utcagyerekek kifejező eszközévé váljon. Ők voltak azok, akik a legtöbbet tettek az új műfaj megszületéséhez, azok a New York-i fekete fiatalok, akik bandaharcaik során felmerülő nézeteltéréseket táncpárbajokkal próbálták megoldani.

Míg a New York-i fiatalok rap zenékre ugráltak, addig Los Angelesben robotokat utánozva megszületett egy újabb stílus, az Electric Boogie, mely Michael Jackson-nak köszönhetően vált világhírűvé. Alapjában véve break elemeket tartalmaz, mivel a breakdance-ből fejlődött ki, éppen csak annyi különbséggel, hogy a táncosok szaggatottan, tényleg már-már robotokat utánozva mozogtak.

Magyarországon is megy ez…

Ezeket az újfajta stílusirányzatokat Fenyő Miklós hozta be hazánkba, amikor egy külföldi turnéja során látta, hogy a fiatalok az utcán táncoltak. Szerencsére Fenyő Miklós nem nézett ferde szemmel ezekre, sőt annyira megtetszettek neki, hogy a következő kislemeze már a break és a hip hop stílusjegyeit viselte magán.

Nem váratott sokat magára az új műfajok elterjedése, sorra alakultak meg a break-rap-hip hop témájú zenekarok és tánccsapatok, tánciskolák. Ekkor alakult meg Geszti Péter együttese, a Rapülők, amelynek már a neve is sok mindent elárul a banda stílusáról.

Flashmob

A flashmob szó szerint villámcsődületet jelent. Ilyenkor általában több ember előre megszervezetten valami szokatlant csinál nyilvános helyen. Ez egyénenként lehet eltérő, flashmobnak számít ha csoportokba verődve táncolnak, de az is, ha többen egy kis időre “lefagynak”, vagy például leguggolnak.  Célja a figyelemfelkeltés és az emberek elgondolkodtatása bizonyos témákkal kapcsolatban. Hasonlóak a politikai demonstrációkhoz, de a flashmobokat nem kell előre bejelenteni. A lényege a meglepetés szerű, percek alatt lezajló tevékenység, amelyhez bárki csatlakozhat, bárki megcsodálhat. Nem egy régi megmozdulás, először 2003-ban egy New York-i szerkesztő szervezte meg.

A flashmobos lehetőségeket a táncosok is kihasználják, saját tánciskolájukat reklámozni, bármely híresség előtt tisztelegni, vagy csak egyszerűen megmutatni, hogy mit tudnak. Ehhez nem kell senkinek sem profinak lennie, nem kell hozzá különös képzettség, bárki csinálhatja, bárki nézheti. A tánc esetében a legpraktikusabb, ha  teljesen egyszerű, gyorsan megtanulható, rövid tánclépések sorozatából állnak, melyeket a tömeg pillanatok alatt memorizálhat és a kezdő csapathoz csatlakozhat, így egyre csak növelve  flashmobosok számát.

A táncos flashmobokról talán a valaha legjobban elkészült videót tekinthetitek meg, ami szó szerint az egész világot megmozgatta.

Források: x x x

http://www.ahmagazin.com/kultura/utcai-muveszetek-az-utcazeneszek/

Hozzászólások