Tour d’Europe – Szlovákia
Bolond az ember. Mindenki gyűjtöget valamit. Tárgyakat, emlékeket, helyeket. Én az eddig meglátogatott országokat gyűjtöm. Eddig kilenc országban jártam, novemberben érkezik a tizedik. E tíz országból egy-két program és helyszín ajánlót hoztam nektek.
Királyhelmecen eddig egyszer jártam, 2015-ben. A szülővárosom testvértelepüléseit jártuk körbe kerékpárral, ez a túra tizennégy napot és ezerkétszáz kilométert foglalt magába. Én autós kíséret voltam, hiszen a biciklizésről, mint közlekedési formáról forgattunk kisfilmet a túra kapcsán.
A városban kétszer kerestek engem meg a rendőrök. Egyszer, mert mi, kíséret másik útvonalon mentünk be a városba, mint a túrázó társaink, és a polgármester a rendőröket küldte, hogy megkeressenek bennünket, másszor pedig azért, mert csendet háborítottunk.
A település nevében található helmec szláv eredetű főnévből ered, amely kis halmot jelent, előtagja pedig arra utal, hogy egykor királyi piac volt. A város az utóbbi századokban többször is országot váltott, majd a második világháború után Csehszlovákiához csatolták. Az ország 1993-as szétválását követően került Királyhelmec Szlovákiához. Ebben az évben alakult a városban a 30. számú Szent István király cserkészcsapat.
A Kelet-Szlovákiában található Kassa, amely az ország második legnagyobb városa, volt az egykori Abaúj-Torna vármegye székhelye. Ma már többségében szlovákok lakják (csupán 2,65% magyar él itt), de magyar vonatkozásban nagyon fontos számunkra, hisz II. Rákóczi Ferenc rodostói házának mását és a Szent Erzsébet-főszékesegyházban található síremlékét rengeteg magyar látogatja. Rákóczit 1906. október 29-én temették újra, ekkor több ezren kísérték el a fejedelmet.
Rákóczi utolsó háza, illetve annak másolata a múlt század 40-es éveiben épült és csak fél évszázaddal később lett a Kelet-szlovákiai Múzeum egyik állandó kiállítóhelye. Az eredetije a törökországi Rodostóban található. A török építészet egyedülálló példájaként betekintést nyújt II. Rákóczi Ferenc életének utolsó időszakába is, aki száműzetésének éveit egy ilyen épületben töltötte. Hogy az összkép még teljesebb legyen, eredeti berendezésének egy részét Törökországból szállították ide.
Esztergommal átellenben, a Duna bal partján, a garami és ipolyi lösztábla törésvonalának mezsgyéjén fekszik a közel 11 000 lakosú Párkány. A Duna, a Garam és az Ipoly kedvező hatással vannak a mikroklímára. Egyes feltételezések szerint a Ptolemaiosz 2. századi Geógraphiké hüphégészisz (Bevezetés a föld feltérképezésébe) című művében említett “Parka” (Πάρκα) nevű jazig település a mai Párkány helyén feküdt, az azonosítás azonban bizonytalan. A települést a török idők előtt Kakath és Parkan néven is említik. A Kakath név a kakas főnévből származik. A törökök a települést elfoglalva várat (castellum) építettek itt.
A várost Esztergommal összekötő hajóhidat 1842-ben Kopácsy József esztergomi érsek állíttatta, a helyére épített Mária Valéria-hidat 1944-ben a visszavonuló németek felrobbantották. A hidat magyar-szlovák államközi egyezmény eredményeként 2000-2001-ben építették újjá. Az üdülni vágyók a 24 hektáron elterülő 8 szabadtéri medencével rendelkező Vadas termálfürdőjében frissülhetnek fel, míg a szórakozni és vásárolni vágyóknak a Simon-Júda-vásárt és őszi nagy vásárt ajánlom.