Utazás

Kultúrkörút: Izland – Élet egy szigetországban

A Grönland és Skócia között fekvő európai ország, a Feröertől északnyugatra található. Kultúrális, nyelvi és gazdasági szempontbóll Skandináviához tartozik. Bár távolságra jócskán messze van a félszigettől, mégis erős hatás figyelhető meg. Izland Európa második legnagyobb szigete, világviszonylatban pedig a tizennyolcadik. Az ország 10%-át jégtakaró borítja és közel 4800 km hosszú partvonallal rendelkezik. Természetesen fürdésre alkalmatlan, hiszen nagy része jeges, vagy annyira hideg, hogy az ember számára halálos lenne ebben mártózni. A települések szinte egytől egyig a parton fekszenek, hiszen a sziget belső része szinte lakhatatlan, kopár és terméketlen. A főváros Reyjkjavík, amely egyben a világ legészakibb fővárosa is. Népessége 332 ezer fő körül mozog.

A valaha mért legalacsonyabb hőmérséklet, amit itt mértek, -38 fok volt, ám ennek már 100 éve – 1918. január 22-én az ország belső részében felállított hőmérő mutatta ki az értéket. Ám a furcsa mindebben az, hogy a legmagasabb hőmérséklet majdnem elérte a 31 fokot. Átlaghőmérséklet tekintetében télen -3 fok, míg nyáron csak 8-9 fokig kúszik fel a hőmérő higanyszála.

Nyelv, írás

Az ország nyelve, az izlandi az indoeurópai nyelvcsalád északi germán csoportjához tartozik, közeli rokona a már említett skandináv nyelveknek, mint a dán, a norvég és a svéd. A lakosság nagyon ragaszkodik a nyelvükhöz és máig őrzik a régi formáját. Ennek okán a legtöbb régebbi művet komolyabb gond nélkül bárki el tudja olvasni, annyira keveset változott a nyelv. Bár mindenki anyanyelvén szólal meg, mivel a világban kevesen beszélik, így magas óraszámban oktatják az angolt, így elkerülve a kommunikációs nehézségeket.

Oktatás, kulturális intézmények

Az oktatást 6 éves kortól kezdik meg és 16 éves korig kötelező iskolába járni. Általános iskolával kezdenek, majd alsó középfokú oktatási rendszerbe lépnek. 16-19 éves korukig pedig felső középfokú oktatást kapnak. Ez után jöhet az egyetem.
Az iskola mellett számos könyvtára, zenei és tánc intézménye, színháza és múzeuma van Izlandnak, ám ezek többsége csak május végétől szeptember elejéig tartanak nyitva. A könyvtárak esetében az oktatási intézményekben találhatót használják. Az ország lakossága rengeteget olvas. Az egy főre eső könyvvásárlásban Európában ők vezetnek. Az izlandi sagák minden háztartásban ma is kedvelt olvasmányok. A régi mondák, törpék, manók, tündérek világa a modern élet része maradt. Sok ember számára a legendák alakjai irányítják az életüket. A legjobb példa erre, hogy egyes utakat kerülővel építettek meg, hogy a manók rejtekhelyét ne zavarják meg vele.

Fontos még megemlíteni, hogy a világ első parlamentje itt épült meg. Az Althing korábban inkább nemzetiségi társadalmakra jellemző népgyűlési helyszín volt, mintsem parlament. 930-ban alapították.

Gasztronómia

Az izlandi konyha nem túl változatos. Mivel a termőterületük kevés, az import pedig elég macerás, így kevés alapanyaggal rendelkeznek. Főként halakból és háziállatokból készült ételeket fogyasztanak. Mivel a sertésben és tyúkban is hiányt szenvednek, így az állatállományt a juhok, tehenek és lovak teszik ki. Az elenyésző mennyiségű zöldségeket fűtött üvegházakban termesztik meg.
Leghíresebb ételeik közé tartozik a svio, amely perzselt, főtt bikafej, illetve a hákari, azaz rohasztott cápahús. Érdekes gasztronómiai fogás még a lundabaggar, amely pácolt birkabelsőséget takar. Természetesen nem csak számunkra furcsán hangzó élelmiszereket fogyasztanak, hiszen nagy mennyiségű rozskenyér és hering is az étlapon van hazájukban.
Az ország olyan drágának számít, hogy az itt élők nagy része nem tud étterembe járni. A legtöbb ember kisboltból vagy hot dog árustól vásárolja meg az ebédet munakidőben. Olcsó menünk számít egy hamburger és egy sültkrumpli, ennél drágább ételt ritkán esznek a lakosok – márha nem otthon főznek.

Sport

Mivel kevesen vannak, így kevés kiemelkedő eredménnyel is rendelkeznek. Az országnak mindössze két ezüst- és két bronzérme van az Olimpiáról. A legeredményesebbek pedig atlétikából kerülnek ki.
Fociban hasonlóan teljesítenek, eddigi legjobb helyezésük a 2016-os franciaországi Európa-bajnokságon volt, ahol bejutottak a legjobb nyolc közé.

UNESCO világörökségi helyszínek, látnivalók

Izland területéről két helyszín került fel a Világörökségi listára. Az egyik ilyen Pingvellir Nemzeti Park, amely a hideg övi tundrára jellemző növényvilágnak ad otthont. A területen egy évezreden keresztül földművelést is folytattak, ennek emlékei még ma is fellelhetőek.
A másik Világörökségi helyszín a Surtsey sziget, amely Izlandtól délre, 12 km-re található. Az érdekessége pedig az, hogy 1963 és 1967 között jött létre vulkanikus tevékenységek következtében. Surtsey azóta már látogatható és igazi turisztikai látványosság, hiszen mohák, zuzmók, később pedig madarak és rovarok is költöztek a szigetre.

A két fő látnivalón kívül még számos élményt nyújt Izland. A Kék-lagúna például egy gejzírek által fűtött 41 fokos tó, amely télen-nyáron rendelkezésre áll és nincs is messze a reptértől – izlandi viszonylatban legalábbis. A víz számos bőrbetegségre lehet gyógyír, ráadásul kétnaponta cserélődik a tartalma.

Emellett pedig ott van még az úgynevezett arany körút, azaz a Golden Circle. Ezzel tulajdonképpen egy nap alatt el lehet jutni a Stokkur-gejzírekhez, a Thingvellir Nemzeti Parkba és az Arany-vízeséshez.
Az északi partvidéken, Husavíkban található egy bálnamegfigyelő, illetve délen még egy gleccserlagúna csodájának is szemtanúi lehetünk.

Turizmus és árak

Manapság már számos fapados járat indul Izlandra, viszonylag olcsón. A turisták viszont elfelejtenek egy dolgot, mégpedig, hogy maga a sziget iszonyat drága. Példának okáért, a legtöbb ételt behozhatják, és mivel egy távoli országról beszélünk, így minden importtevékenység ára jelentősen megnövekszik. Egy-egy termék ára nem tűnik soknak, hiszen egy kenyér körülbelül 350 korona, ámde ezt mindenki szorozza meg szépen 2,5-tel, hiszen ezen az árfolyamon mozog. Így máris jócskán megugrik ez az összeg, hiszen ez már közel 1000 Forintnak felel meg.

Ez persze nem riasztja el az embereket sem. Évente közel 2 millió turista érkezik a szigetországba, amire szinte kapacitása sincs Izlandnak. A helyiek nagy része AirBnB-re teszik fel kiadásra szánt szobáikat, ám ezek is hamar megtelnek. Nem rendelkeznek túl sok szállodával vagy épp hotellel, így ha oda szeretnénk utazni, nem árt átgondolni, hogy hol fogunk lakni. Meglepő módon van egy olyan megoldás, amely egy fokkal jobb, mint a híd alatt aludni. Aki ide utazik, tudja, hogy hideg van, ám számos olyan márka van a piacon, amelyek megfelelő sátrakat készítenek még ilyen időjárásra is. Ezzel oldják meg a szálláshiányt, csakhogy ennek is vannak árnyoldalai. Egy sátorhely egy éjszakára körülbelül 1500 korona, amely csak a helyet és a wc-t tartalmazza. Aki szeretne nomád életmódot folytatni, annak ez tökéletes, ám a kényelmes turisták egy része erre sem hajlandó annak érdekében, hogy felfedezhesse a szigetet.

Izland – A biztonság és nyugalom szigete

Bárki, aki már járt az országban elmondhatja, hogy a világ legkedvesebb emberei élnek itt. Persze ezen már változtatott a turizmus, ám még mindig egy nyugodt, kedves és segítőkész népnek tartják számon őket. Nincsenek nagyon elszigetelve a világ többi helyétől, ám mivel a lehetőségeik korlátozottak, így egy külön kis világot alkottak maguknak. A már említett hagyománytisztelés, a manók, törpök és mondák jelenléte hozzájárul ahhoz, hogy az itt élők ne válljanak tipikus nagyvilági emberekké. Az életvitelük miatt nagyon nyugodtak és problémamentesek. Se háború, se lázongás nem tör ki szinte soha. Fontos még azt tudni, hogy Izland nem tartozik az Únióba, hasonlóan Norvégiához és Svájchoz.

Forrás: http://www.origo.hu/
https://sg.hu/
http://www.iceland.is/
http://e1.365dm.com/
https://res.cloudinary.com/
https://guidetoiceland.is/

Home


https://ak9.picdn.net/

Hozzászólások