Kultúra

Kukoricafesztivál


„A táncban benne van kicsinyben a világ: jóság, erő, lassúság mind együtt. Az egyik ember ezt szereti, a másik azt, de nincs, kinek ne tetszenék a tánc…” (Kalidásza)


Tánc. Engem oly sok minden köt ehhez a mozgásformához. Óvodás koromban kezdtem el néptáncolni és modern táncolni, felváltva a kettőt, míg végül az előbbinél ragadtam le és szerelmesedtem belé. Táncolj és énekelj úgy, hogy közben ismerd meg a múltadat és építsd a jövődet! Hatodikos voltam, amikor Újvidéken az orvos eltiltott a szerelmemtől, mintha egy részt kiszakított volna a szívemből. Ekkor döbbentem rá, hogy másképp is kapcsolódhatok eme szép és gyönyörűséges művészeti ághoz.

Szülővárosom, Magyarkanizsa Vajdaságban a magyar és szerb határtól 15 kilométerre található a Tisza jobb partján. Itt ismerkedtem meg a népművészettel a Tisza Néptáncegyesület keretén belül, akik immár bő 20 éve őrzik és ápolják a hagyományokat a bácskai kisvárosban. Az egyesület fennállásának 10 évfordulójakor kitalálta, hogy létrehoz egy fesztivált, amely a kukoricáról és annak betakarításáról, megmunkálásáról szól, valamint játékos formában oktatja a helyi fiatalokat. Idén 12. alkalommal szervezték meg a Kukoricafesztivált október 6. és 8. között.

Volt itt minden, mi szem s szájnak ingere. Minden évben egy vajdasági művész kiállítása nyitja meg a rendezvényt. Ebben az évben Pesti Emma, szabadkai képzőművész kiállításának megnyitójával kezdődött az esemény a Dobó Tihamér Képtárban. A fiatal művésznő bemutatkozását Resócki Roland a bácskai Tisza mente néptánckincséről tartott előadása és csantavéri Mendicus tamburazenekar által kísért az egész hajnalig tartó fergeteges táncház követte a helyi Jovan Jovanović Zmaj Általános Iskola udvarában.

A szombati nap mindig a legemlékezetesebb a gyerekek számára, és talán a legtöbb szervezést igényelő feladat a szervezők számára. A program 10 órakor kezdődött a Piac téren, ahol énekkel és tánccal hívogatták a város lakóit a néptáncosok és ahol egy héttel a rendezvény előtt beharangozták a Fesztivált. Ekkor az adakozni szándékozó árusok zöldséggel, gyümölccsel, ki mivel, hozzájárultak a fesztiválozók étkezéséhez. A hívogatás után a kukoricával díszített fiákerek, parasztkocsik felvonulását menettánc követte a Fő utcán egészen a mindenki által Kisparkként emlegetett Fő térre.

A XII. Nemzetközi Kukoricafesztivál hivatalos megnyitója, a kukoricából készült ételek bemutatója és a gyerekek által nagyon várt játékos vetélkedő mellett egész napos kirakodó vásár volt a Kisparkban, illetve a délelőtti órákban a kukoricáról szóló szakelőadásokon vehettek részt az érdeklődők Beszédes József Mezőgazdasági és Műszaki Iskolaközpont Tangazdaságának előadótermében. A játékokat, amelyen idén 80 gyerek vett részt, hagyományosan a Tisza Néptáncegyesület idősebb táncosai és a lelkes önkéntesek vezényelték le.

A Kukorica Fesztivált megelőzően minden évben pályázatot hirdetnek a szervezők az alsós, a felsős és a középiskolás diákoknak, akiknek idén Plakáttervezés volt a feladatuk. A pályázatra beadott alkotások bármilyen képzőművészeti technikával készülhettek, a középiskolások számítógépen szerkesztett plakáttal is jelentkezhettek. A legfinomabb hagyományos görhe és a legfinomabb reform görhe pályázatára is számos pályamunka érkezett. Ez utóbbi kategóriában Nádi Baráth Mária cukor- és gluténmentes görhéje nyerte el a zsűri tetszését. E három pályázat és a játékok 4 korcsoportjának győzteseit szerény ajándékban részesítették.

A díjátadó közben a meghívott néptánccsoportok Üllésről, Szegedről, Deszkről, Adáról, Tordáról, Bácskossuthfalváról, Horgosról, Kispiacról és Martonosról is bemutatkoztak a főszervező magyarkanizsaiakkal egyetemben. Somogyi, Dél-alföldi és széki táncokat láthattunk tőlük. Eközben kézműves foglalkozásokon vehettek részt a gyerekek, amelynek keretében akár tökvicsorit is faraghattak. Este 6 órakor rakták le a kifaragott tököket a Kispark és a Művészetek Háza színházterme között, ahol 7 órakor kezdődött a vajdasági n épzenészek gálája. Micsik Béla, Lukács Imre, Csonka Ferenc és barátai, a Csalóka Zenekar, a Juhász Zenekar és a Fokos zenekar mellett a szegedi Korinda zenekar szórakoztatta az egybegyűlteket. A Tisza Néptáncegyesület elnöke, Tóth Ágnes, januárban Az éjszaka ismét a táncházé volt a szerep, a gyerekeket a felnőttek követték az általános iskola udvarán felállított sátorban. A mulatni vágyóknak a Korinda Zenekar, a Juhász Zenekar és a Fokos Zenekar húzta a talpalávalót.

A vasárnap hagyományosan a néptáncosoké, hiszen minden évben ekkor tartják a Néptáncgálát a Művészetek Háza nagyszínpadán. 17 órai kezdettel felléptek szegedi Tiszavirág Táncegyesület, Deszk Népművészetéért Alapítvány, az üllési Fonó Művelődési Egyesület, a tordai Petőfi Sándor Művelődési Egyesület, a bácskossuthfalvi Ady Endre Művelődési Egyesület és a szervező Tisza Néptáncegyesület táncosai.

Hogy hogyan kapcsolódok a néptánchoz? Amellett, hogy a népzene az egyik fő zenei irányzat, amit szabadidőmben hallhatok, a fiatalok között próbálom népszerűsíteni ezt a mozgásformát, illetve próbálok aktívan bekapcsolódni a Tisza Néptáncegyesület munkájába, akár a Kukoricafesztiválon való önkéntesség formájában.

Egy (volt) néptáncosnak egy ilyen fesztivál egy egész éves energiabomba, mikor kulturáltan végig bulizik egy egész őszi hétvégét, találkozik régi ismerőseivel és új táncosokkal, zenészekkel ismerkedik meg, akik hasonló dolgokért rajonganak, mint ő. A népművészetért, a néptáncért és a népzenéért.

Hozzászólások