Utazás

Kultúrkörút: Élet Észak-Koreában

Nincs olyan ember a Földön, aki ne tudná, milyen diktatúra folyik Észak-Koreában. Jelenleg Kim Dzsongun a diktatúra vezetője, aki miatt számos nevetséges és durva törvényt iktattak be. Mindezek hatással vannak az öltözködésre, lakóhelyre, de még a hajviseletre és természetesen a turizmusra  is.

Észak-Kóreát Kína, Dél-Korea és Oroszország határolja. Tengerpartja közel 3000 km hosszú, emellett pedig számos folyó húzódik az államban. Hőmérséklet szempontjából az orosz-hatás miatt télen hideg, a tengerpart miatt pedig nyáron viszonylag meleg van. -10 és 25 fok között mozog a hőmérséklet a 12 hónap során. Fővárosa pedig Phenjan, ahol több, mint 3 millióan élik a nem mindennapi életüket.

Vallás – “vallásszabadság”, ahol még ezt is ellenőrzik

Az országban bár vallásszabadság van, nem ajánlatos az ateistán kívül bármely másiknak tagja lenni, ugyanis ez a hivatalos Észak-Koreában. Emellett elenyésző számmal, de vannak buddhisták és keresztények is, amely az ország lakosságának mindössze 2%-át teszik ki. A kormány szigorúan ellenőriz minden valláshoz kapcsolódó tevékenységet, hogy nehogy azzal bármilyen formában ártsanak az országnak.

Oktatás – mindenki számára kötelező

Ahogy a vallás, úgy az oktatásügy is szigorú ellenőrzés alatt áll. 4-15 év között kötelező, ámde ingyenes az oktatás. Az iskolarendszer négy fokozatú. 2 évesen óvodába mehetnek a gyerekek, amelynek csak a második éve kötelező, majd 4 éves kortól általános iskolába járhatnak, azaz népiskolába. 6 éves kortól már középiskolai tanulmányaikat végzik, majd ezt követően jöhet a már nem kötelező felsőfokú oktatás, egyetem vagy főiskola. Természetesen a tanórák 45 percesek és az osztályok szét vannak választva fiú és lánycsoportokra. Minden reggel 8 órakor kezdődik a tanítás, amelyet egy tornával kezdenek, majd dalokkal dicsőítik a jelenlegi vezetőt. Az első félév áprilistól augusztusig, a második pedig szeptembertől márciusig tart. Nyári szünet nincs az országban. Mivel 17 éves korig tart a kiskorúság, ez után már rendelkezhetnek személyivel az itt lakó fiatalok. Ám mivel Észak-Kóreában mindig is fontos volt a haderő, így 17 és 30 éves kor között kötelező hadviselés van, amelynek időtartama 5-től 10 évig terjedhet és csak ezután mehet valaki egyetemre. A jelenlegi hadsereg közel 10 millió taggal rendelkezik. Épp a kötelező oktatás miatt van az, hogy az itt élő emberek 99%-a írástudó.

Gasztronómia – éhínség?

Becslések szerint 2014-ben az észak-koreaiak mintegy 80%-ának nem volt lehetősége beszerezni olyan alapanyagokat, amelyekre az egészséges étkezéshez szükségük lenne. Bár a fővárosban számos olyan étterem található, amely kiszolgálná az embereket, számukra ezek a helyek megfizethetetlenek, ezek főként a turistáknak vannak fenntartva. Az ételek ára akár a 40 dollárt is elérheti.

A hagyományos ételeik nem túl fűszeresek és csípősek, az éttermek kínálatában is inkább az orosz-hatás elevenül meg. Az ország legnevesebb étterme az Ongnjugvan, amelyben megtalálható a kedvelt ételük, a pulgogi, a kifejezetten specialitásként számontartott rengmjon, azaz hideg tészta és a sinszollo is, amely egyfajta raguként értelmezhető.

Néprajz és hagyományok – ahol még a művészetet is befolyásolják

Mivel az országban hatalmas a befolyás, így nem csoda, hogy a művészetben is a vezetőeket dicsőítik. Kim Ir Szen és Kim Dzsongun körül olyan személyi kultusz alakult ki, ami miatt a legtöbb irodalmi és zenei alkotás, illetve színházi előadás és film is róluk szól. Nagyon ritkán, de előfordulnak politikától teljesen mentes alkotások, mint a gyermekek számára készített animációs mesék.

Az országban igencsak népszerűek a tömegjátékok. A legutolsó ilyen esemény közel két hónapig tartott, hetente hat éjszakán keresztül, több mint 100 ezer előadóval. A játékokon táncelőadásokat, gimnasztikai koreográfiákat is megtekinthettek a nézők.

Magát a kultúrát a kormány védelmezi, ahogy sok mást is az országban. A vezetés hatására olyan kulturális központokat építettek meg, mint a Népi Kultúra Palotája, amely Phenjanban található. Az ország legnagyobb színháza pedig Hamhung-ban található.

Bár a külvilágtól el vannak zárva, az UNESCO Világörökségi listájáról nem maradhatnak le. Az ország első műemlékévé a Kogurjo-síremlékek váltak 2004 júliusában.

Könyvek, újságok – itt is csak a politika

Természetesen ezek is befolyásolás alatt vannak. A legtöbb alkotás a vezetők életéről és dicsőítéséről szól. Amely nem a politikát és a Kim-ék életét dicsőíti, azok az országban való csodálatos életről íródnak.
A lapok főként az állam életére fókuszálnak, de a Pyongyang Times hetente megjelenő újságban sportról és kultúráról is lehet olvasni. Ezek kiadatása is ellenőrzés után történhet csak meg. A magazinok egy része angolul, kínaiul, oroszul, de még akár németül is megjelenhet. Észak-Kórea számára fontos a nyelvoktatás, emiatt vezették be az idegennyelvű újságokat is.

Televízió – négy adó fogható

Az országban mindössze négy tévécsatorna működik. A Központi TV, itt közlik a legfontosabb politikai híreket. A Mansude, ahol külföldi híreket is sugároznak, ám mindezek csak nagyon kevesekhez jutnak el. A Sport, illetve a Kábel csatorna, ahol elsősorban filmeket vetítenek. Fontos tudni, hogy a híreket is befolyásolják, olyan meg nem történt eseményeket is levetítenek, amiből az látszik, hogy az ország a világon a legjobb, még sportban sincs párjuk. Történt ugyanis, hogy a 2014-es FIFA labdarúgó VB-t közvetítették, ám úgy jelent meg a hír a tévében, miszerint észak-kórea bejutott a brazíliai focivébé döntőjébe, amelyben Portugáliával játszik.

8 órakor vetítik a híreket minden csatornán, ahol általában egy népviseletben öltöző hölgy szerepel, csak nagy ritkán jelenik meg férfi. 10 percen keresztül kizárólag a vezetőről beszélnek, hogy aznap éppen mit csinált és hol járt. Ezután 20 perces sorozatokat vetítenek, majd pár klipszerű zenét is. Ezt követően vagy sportot vagy valamilyen filmet lehet nézni. Az országban nagyon népszerűek a régi szovjet és kínai filmek.

Azt már mondanom sem kell, hogy a levetített klipek és videók, illetve a dalszövegek túlnyomó többsége is a vezetőről és az országról szólnak. Külföldi előadókról még csak nagyon kevesen hallottak, ők is kizárólag a fekete piacon megvásárolt pendrive-okról, vagy épp lemezekről.

Ennyire elzártak lennének az emberek?

Valóban el vannak zárva a külvilágtól. A törvény ellen véteni nem ajánlatos, hiszen nem csak ők kerülnek börtönbe, hanem a család tagjai is három generáción keresztül. A világon szinte itt a legkisebb a bűnözési arány, hiszen tudják, hogy egy cselekedettel az egész család életét tehetik tönkre. Ám sokakat ez sem gátol meg. Számos dokumentumfilm szól azok életéről, akiknek sikerült megszökniük a diktatúrából. Ha valakinek sikerül a határon átlépnie, ott már nem lőhetik agyon, hiszen kínai vagy épp dél-kóreai védelem alatt állnak. Az egyik ilyen menekült mesélte el, hogy juttat vissza az országba pendrive-ket. Ezeken az adathordozókon olyan alkotások szerepelnek, amik Európából, Ázsiából vagy épp Amerikából származnak. Így lehetséges az, hogy vannak az országban olyanok – a vezető emberein kívül -, akik ismerik a Pókembert, Supermant vagy épp a Minyonokat. A filmek mellett dalokat, klippeket, könyveket is juttatnak át a határon. Látszólag semmiről sem tudnak, hiszen nem árulhatják el, ám a fekete piac ott is tökéletesen működik kulturális téren.

Forrás: https://upload.wikimedia.org/
https://www.easytourchina.com/
http://www.catholicherald.co.uk/
https://img.huffingtonpost.com/
https://gdb.voanews.com/
Beépülve Észak-Kóreában (2017)
Észak-Korea – Élet egy elzárt világban

 

 

Hozzászólások