AHdvent Életmód Kultúra lifestyle

AHdvent 4. nap: Szaunák, emberevő boszorkányok, rosszcsont manók! Avagy így ünneplik a karácsonyt északon

By

Japánban ajándékozás nemigen szokás, de karácsony napján tartanak az év többi napjától eltérő, különleges partit. Kína legnagyobb részén azonban csak azok az állampolgárok ünneplik, akik – nem hivatalosan, de – kereszténynek vallják magukat. Libériában a fenyőfát harangokkal díszített pálmával helyettesítik. De mi van északon, ahol a hó és a jég mindennapos? Milyen érdekes – olykor groteszk – szokások, hagyományok lehetnek az ezer tó országában, a szigetnemzedékben, esetleg a ruszkiknál?

Izland

Az izlandi mondák egyik legnagyobb alakja Grýla, az emberevő, pontosabban gyerekevő boszorkány. 1746-ig a szülők azzal ijesztgették csemetéiket, hogy ha nem viselkednek jól, a boszi megérzi a szagukat, és lejön a hegyekből, hogy elvigye a rosszcsontokat, mint vacsorája fő hozzávalóit. Manapság, bár Grýla továbbra is a karácsony kiemelkedő alakja, tizenhárom gyermeke az, akik miatt az izlandi gyerekek várják a karácsonyt. Ezek a figurák mind rosszak, ablakon kukucskálnak be, szalámit lopnak, és még sorolhatnánk. A Yule manók, avagy karácsonyi srácok megérkezésével az ünnep misztikus része véget is ér, a család együtt felállítja a fát, megvacsoráznak – gyakori étel az asztalon a laufabrauð, vagyis egy 15-20 cm átmérőjű lepénykenyér, amit nagyon sokan még a mai napig a nagy családdal összegyűlve, együtt egy asztalhoz ülve díszítenek ki.

Finnország

A finneknél a karácsony december 23-án kezdődik. Ekkor még nem ünnepelnek, hanem dolgoznak. Este miután a gyerekek lefeküdtek, a szülők előkészítik a másnapi ételeket, rendet, tisztaságot varázsolnak mindenhová. 24-én reggelinél a család körbeüli az asztalt. Hagyományosan fahéjas tejberizs a reggeli, amelybe egy szem mandulát rejtenek. Aki ezt megtalálja, nagyon szerencsés lesz a jövő évben, ha fiatal lány az illető, akkor közeli férjhezmenetelre számíthat. A karácsonyfára Szenteste délutánján almát, más gyümölcsökket, cukrokat, pamutot és aranyozott díszeket raknak fel. A finnek természetközelisége és mély humánuma mutatkozik meg abban a szép szokásban, hogy karácsony napján megvendégelik a velük élő háziállatokat, illetve megetetik a fészkelő madarakat.  Sokan le sem ülnek addig az ünnepi asztalhoz, amíg a madarak nem fejezik be a vacsorát. Természetesen ezen a napon sem hagyják ki a szaunát, ami után ünnepi ruhát öltve készülődnek a karácsonyi vacsorára. A karácsonyi vacsora tradicionális északi ételekből áll: A “heringet üvegfúvó módra” általában rozskenyérben sült sonka követi, sült krumplikásával. Finnországban az asztalt éjszakára nem szedik le, hogy a karácsonyi manók is jóllakhassanak, ha épp arra járnak. Karácsony első napja szigorúan a családé, ilyenkor nem illik szomszédolni, de még telefonálni sem. Az ajándékozásra vagy vacsora előtt, vagy vacsora után kerül sor, és bár a gyerekek nem lógatják fel a zoknijukat, a Télapó személyesen jön el fél tucat karácsonyi tündér kíséretében, hogy szétossza az ajándékokat.

Észtország

Ellentétben a többi nemzettel, az észteknél minden egyes nap megjelenik egy-egy misztikus fürge ujjú manó, hogy ajándékokat osztogasson. Ezek a lények több kultúrából alakultak ki, és ma már nehéz megállapítani a pontos eredetüket. A  päkapikkek elsősorban a Mikulás segédjei, és mivel hasonlóak a nyugaton elterjedt manókhoz, könnyedén be tudnak slisszanni a gyerekek sazobájába, hogy az ajándékokat a párnáik alá vagy a cipőikbe rejtsék. Észtországban egy másik misztikus néphez, a gombaemberekhez hasonlítják őket.

Svédország

A Musikhjälpen, avagy zenés kérés a svéd karácsony szerves része, A program során három műsorvezetőt – általában egy rádióst és két közszereplőt – egy üvegdobozba “zárják”, ahonnan egy hétig élőadásban próbálnak adományokat gyűjteni (hosszabb alvás és szilárd táplálék nélkül!) a hallgatók és nézők által kért dalok segítségével (egy dal révén 50, 100 vagy 200 koronát lehet adományozni). A program minden évben más és más project vagy alapítvány érdekében tevékenykedik, minden évben más nagyváros főterére költözve. A karácsonyfa felállítására a svédeknél nincs kötött időpont. Van, aki hetekkel korábban, van aki csak szentestén díszíti fel a fát. Az ajándékosztásnál gyakori, hogy a családfő elmegy otthonról „újságot venni”, és amikor távol van, akkor érkezik a Mikulás-szerű figura, akit itt jultomten-nek (azaz karácsonymanónak) neveznek.  Az ajándékokat gyakran egy kis rímes leírás kíséri, ami lehet akár egy feladvány is, melyekből ki kell találni, mi van a csomagban. A svéd karácsony legszentebb és legstabilabb része azonban nem más, mint egy Walt Disney összeállítás, a „Donald kacsa és barátai boldog karácsonyt kívánnak”, szenteste délutánján 3-tól 4-ig.

Oroszország

Mivel az ország anno nem tért át a gregorián naptárra, ezért náluk előbb van az újév és csak ezután a karácsony. Keresztény ország lévén a hagyományok a mieinkhez hasonlóak – a Mikulás alakja, a szentesti családi vacsora, a szimbólumok, ezek semmiben sem különböznek attól, amit mi megszoktunk. A fa azonban a dátumok miatt nem karácsonyi, hanem újévi fa, és nevéből adódóan az eljöttét ünneplik vele, nem pedig Jézus születését. A vacsora elemei is mások, mint itt nyugaton. Az előétel a népszerű blini (kis élesztős lazaccal, kaviárral töltött palacsinta) vagy a grúz eredetű, virágformájú töltött káposzta. A tehetősebbek a fekete Beluga kaviárt, a szegényebbek a “szegények kaviárjának” nevezett padlizsánkrémet fogyasztják. Igen ismert levesük a gazdag és sűrű szoljanka leves vagy a csípős scsí, ami mellé pirozskit, káposztával, darált hússal töltött vodkás tésztát esznek. Főételként pedig a férfiak által készített perzsa eredetű pilafot tálalják, mely nem más, mint birkahúsos vagy zöldséges sáfrányszínű rizs. A tartalmas vacsorát desszertként sajttorta, kuglóf vagy egy szelet híres orosz krémtorta zárja.

Norvégia

Norvégiában már december legelején kitakarítják az egész házat, a pincétől a padlásig, majd a családok együtt töltik az estéket, dekorációkat készítenek a karácsonyfára, üdvözlőlapokat írnak, és megsütik a hagyományos norvég karácsonyi süteményeket. Ilyenkor pénzt és ruhákat visznek a szegényeknek. A karácsonyfát mindig 23-án díszítik fel, de a fényeket csak szenteste gyújtják fel. Mivel a fagyos idő miatt Norvégiában kevés szín van karácsony táján, a fát és az ünnepet színekkel dobják fel, saját készítésű díszekkel, norvég kis zászlócskákkal, csillogó füzérekkel, kis ajándékdobozokkal, amikben édesség van. A Télapót itt Julenissennek hívják, és a finnek Joulupukkijához hasonlóan ő is személyesen Adja át a karácsonyi ajándékokat egy bizonyos időpontban, Jellegzetes norvég szokás a karácsonyfa körül való körözés, ami azt jelenti, hogy valaki körbejárja a fát, felvesz egy ajándékot, odadja a címzettnek, majd mindenki nézi, ahogy kibontja, és örül neki. Majd valaki más is körbejár, felvesz egy ajándékot, és így tovább, amíg tart az ajándék-készlet.

Nektek melyik szokás tetszik a legjobban? Van olyan, amit a saját otthonotokban is bevezetnétek?

Források: x,x, x,x,x,xx,x,X

 

 

Comments

comments

You may also like

Change Language To: Hungarian

%d blogger ezt szereti: