AHdvent Életmód Kultúra lifestyle

AHdvent 1. nap: Mit jelent az advent?

By

Hivatalosan is elkezdődött az idei adventi időszak. A fények, a díszek, a piros és zöld színek kavalkádja már hetek óta a levegőben kering, hiszen már mindenki nagyon várta ezt az időszakot. A karácsony és a várakozás nem csak a pénzköltésről, az ajándékok hajhászásából és sütés-főzésről szól. Maga az advent karácsony első napját megelőző negyedik vasárnaptól kezdődik meg. Ez idén december 2-re, azaz a mai napra esett. A karácsonyi ünnepkör az advent vasárnapjától vízkeresztig, azaz január 6-ig tart.

Idén december 2-a jelent a kereszényegyházi év kezdetét. Az egyházi naptárban a hét vasárnappal kezdődik, így advent négy hete is a négy vasárnapot követi. Az utolsó hét hossza lehet egy nap (amikor a negyedik vasárnap december 24-re esik) vagy akár egy teljes hét is. December 24-e advent utolsó napja, még nem karácsony, tehát a régebbi egyházfegyelemben ez még böjt nap volt, nem véletlen a hal és a mákos guba jelenléte a szenteste tartott vacsoránál. A lenyugvó nap folyamán fokozódik a várakozás, amely a Jézus Krisztus születését ünneplő éjszakai misével ér véget.

Ami az adventi naptárat illeti, manapság már ennek is nagy hagyománya van, de egyes gyártók már ezt is kicsit túlozva készítik el. Az adventi naptár használatának szokása 1900 körül kezdődött meg, amely egy német édesanyához kötődik. Kisfia Gerhard, már hetekkel az ünnep előtt türelmetlenül várta az ajándékokat. Az anyuka éppen ezért egy játékot talált ki a számára. Egy papírlapot huszonnégy részre osztott, amelynek mindegyik részére egy-egy darab csokoládét tűzött. Ezt követően minden este megengedte, hogy egy-egy csokit megegyen róla. Közben felnőtt, de nem felejtette el az aprócska meglepetéseket. Üzleti vállalkozásba kezdett, amelynek kapcsán olyan naptárat készített, amelyen huszonnégy ablakocska mögé egy-egy darab csokoládét vagy cukorkát rejtett el. Ezek csak az ablakok nyitása után váltak láthatóvá. Ez volt az első igazi adventi naptár.

Ami pedig az koszorút illeti. Adventkor a 19-20. század óta szokás gyertyát gyújtani. Az adventi koszorú őse az 1839-es évben jelent meg először. Ez ekkor még 24 gyertyát tartalmazott. Manapság viszont általában fenyőágakból készítik, amelyet négy gyertyával díszítenek. Ezeknek a színe a katolikus hagyomány szerint a bűnbánat színét jelképező lila, kivéve a harmadik vasárnapra jutó, amely rózsaszín, hiszen ez az öröm vasárnapja. A gyertyákat vasárnaponként gyújtják meg, minden alkalommal eggyel többet. Az utolsó vasárnapon mind a négy gyertya egyszerrre ég. Mindegyik egy fogalmat szimbolizál, mint a hit, a remény, az öröm és a szeretet. Emellett pedig a katolikus szimbolika szerint egy-egy személyre vagy éppen közösségre is utalnak. Az első Ádámhoz és Évához kapcsolódik, mint akiknek elsőként ígérte meg Isten a megváltást. A második a zsidó nép, akiknek megígérte, hogy közülök származik a Messiás. A harmadik Szűz Mária, aki megszülte a Fiút, a negyedik pedig Keresztelő Szent János, aki hirdette Jézus eljövetelét, és utat mutatott az emberek szívéhez.

Babits Mihály – Három angyal

“Három, három, három, három, három angyal szállt felém. 
Egyik fehér, mint a felhő, másik könnyű, mint a fény. 
Harmadik úgy hullt a földre az égből egyenesen, 
mint egy könny szemből a szívbe, nedvesen és nehezen. 
Hogyan óvjam meg az elsőt, hogy ne kapjon foltokat 
ujjaimtól? hogyan tartsam szorosan a másikat, 
hogy ne tudjon elröpülni? és az utolsót hova 
rejtsem el, hogy senki, senki meg ne lássa őt soha? 
Óh jaj, késő! már az első hószin angyal csupa folt! 
és a másik messze szállott, aki olyan könnyű volt! 
Harmadikat szégyenemre látja az egész világ, 
mert gyászomban széjjeltéptem lelkem őrző fátyolát.”

Comments

comments

You may also like

Change Language To: Hungarian

%d blogger ezt szereti: