Kultúra

8 érdekesség Radnóti Miklósról

By

Irodalmunk egyik leghányatottabb sorsú költője, aki életével és munkásságával mégis érettségi tételek közé került. Az iskolában sokat hallhattunk már róla, órákon legtöbbször csak társadalmának áldozataként és a legtragikusabb sorsú költőnkként emlegetik, akit még a haláltáborban is annyira hajtott az alkotási vágy, hogy éjszaka, pihenés helyett, vagy éppen menet közben ontotta magából gyönyörű költeményeit. De ki volt ő valójában? Milyen lehetett az ember, a költő álarca mögött?

Az alábbiakban összegyűjtöttünk nektek 8 érdekességet róla, ami talán segíthet egy kicsit jobban megismerni őt.

 

1, Születésekor édesanyja és ikertestvére meghalt, ami mély sebet hagyott a lelkén.

Számos műve hordozza ezen időszaka motívumait, ilyen például az Ikrek hava című alkotása. Édesapja, a költő 13 éves koráig élt. Nevelőanyját, aki saját fiaként szerette Radnótit, Auschwitzban gyilkolták meg, ahogyan Ágnes nevű féltestvérét is.

2, Zsidó származásúként született, Glatter Miklós néven.

Későbbi nevét ő maga választotta, nagyapja szülőfaluja, Nemesradnót után. A hatóságok azonban így nem ismerték el, ezért kezdetben a Radnóczi Miklós nevet volt kénytelen használni.

3, Szegeden diplomázott és doktorált, summa cum laude értékeléssel.

Ami azt jelenti, hogy szakdolgozata és államvizsgája, doktori értekezése jeles lett, illetve az egyetemi évek alatt az összes teljesített tantárgy szigorlata 4,51 fölötti átlagú volt.

4, 1935-ben vette feleségül fiatalkori szerelmét, Gyarmati Fannit.

Az asszony a költő halála után is hűséges maradt, sosem ment férjhez újra. Első, közösen bérelt egyszobás lakásukban élt, egészen 102 éves korában bekövetkezett haláláig. Mindent úgy hagyott, ahogy az 1944-ben, Radnóti halálának évében maradt. Az asszony naplói a 2010-es évek közepén jelentek meg, és nagyon sok érdekességet elárulnak kettejük kapcsolatáról. Azonban a lapokon hiába volt Radnóti a főszereplő, életében sohasem olvashatta felesége sorait.

5, Kis híján börtönbe került.

Április 11-én a budapesti törvényszék utasítására házkutatást tartottak nála, az 1929-ben megjelent Jóság című, barátaival közösen kiadott antológia maradék példányait elkobozták, vallásgyalázás és szeméremsértés vádjával eljárást indítottak ellene. December 8-án, zárt tárgyalás keretében, a Töreky-tanács nyolcnapi fogházbüntetésre ítélte. 1932. május 18-án az ítélőtábla Gadó-tanácsa helybenhagyta az elsőfokú ítéletet, de annak végrehajtását felfüggesztette.

6, 1938-től kezdve többször is behívták munkaszolgálatra.

Hónapokat töltött úgy, hogy gyárakban robotolt, csak hivatalos közbenjárás árán sikerült kiszabadítani. 1942 nyarán azonban újabb behívót kapott. Barátai, ismerősei ekkor aláírásgyűjtésbe kezdtek kiszabadítása érdekében, sőt a költő 1943-ban a budapesti Szent István Bazilikában meg is keresztelkedett, ám sajnos ez sem segíthetett rajta.

7, 1944-ben élete utolsó munkatáborába Borba vezényelték.

Ez alatt az idő alatt született többek között a Tétova óda, a Hetedik ecloga, vagy az Erőltetett menet. Augusztus végén a tábort felszámolták és az ott élő, mintegy 3200 zsidót elindították a határ felé. Két csoportban indultak. Radnótinak sikerült a másodikból átkerülnie az elsőbe, mert a foglyok között az a pletyka terjedt, hogy az első csapat megmenekül. Később kiderült, hogy ennek pont az ellenkezője volt igaz, hiszen a második csoportot néhány nappal később egy szerb partizáncsapat felszabadította. A költő és társai egészen a Győr melletti Abda községig jutottak, ahol viszont november 9-én mind a 22 foglyot agyonlőtték.

8, A tömegsírt, ahova Radnóti került 1946 nyarán találták meg,

Ekkor azonosították az ő holttestét is, a zsebében talált fekete kis könyv, úgynevezett bori notesz alapján, amibe a tábor ideje alatt a költeményeit írta.

6+1 érdekesség József Attiláról

Comments

comments

You may also like

Change Language To: Hungarian

%d blogger ezt szereti: