Kultúra

6+1 érdekesség József Attiláról

József Attila irodalmunk egyik legjelentősebb és egyben leghányatottabb sorsú költője. Nevéhez a legtöbb esetben az „anyahiányt”, tragikus halálát és kusza nőügyeit kapcsoljuk, de persze ennél sokkal több aspektusa volt életének. Ki is volt ő valójában? Mi vezethette odáig, hogy olyan fiatalon eldobja magától az életét? Az alábbiakban összeszedtünk pár érdekességet róla, ami esetleg segíthet nektek egy kicsit jobban megismerni őt! 

1, Múltját többször is kénytelen volt megtagadni

József Attila ötévesen került Öcsödre nevelőszülőkhöz, akik nem igazán viseltettek jó szívvel iránta. Egyenesen kijelentették, hogy az Attila név nem létezik, ezért a családban mindenki Pistának nevezte. Ezzel a kisgyerektől szinte a saját személyiségét vették el, hiszen így kellett nemcsak nevelőszüleinek segíteni például az állatok körül, de ezzel a névvel járta ki az elemi iskola első osztályát is, és Pistaként viselte nevelőapja veréseit is.

Később ismét színjátékra kényszerült, ugyanis Makai Ödön ügyvéd, aki József Attila nővérét, Jolánt feleségül vette, ezzel rangon alul házasodott, feltételekhez kötötte a frigyet. Pár hónappal később, mikor a másik nővér Etus és Attila odaköltözött hozzájuk, nekik is meg kellett felelni jó pár elvárásnak. Például, hogyha vendégek érkeztek hozzájuk Etus hirtelen szobalánnyá „változott” és öccsével együtt a cselédszobában laktak. Jolánt pedig Lucie-nak kellett szólítani, mivel az ügyvéd Lippe Lucie álnéven vette őt feleségül.

2, Nem volt jó viszonyban Babitscsal

József Attila és Babits viszonya akkor romlott meg, mikor Németh László kritikája után, a költő azt feltételezte Babits-ról,  hogy az ő sugallatára született az írás. Ennek megbosszulásaként József Attila vitriolos hangvételű kritikát fogalmazott meg költőtársáról a Toll című újság, 1930. januári számában, Az Istenek halnak, az ember él, című kötetére reflektálva.

„Ha kezdő költő volna Babits Mihály s ez volna az első könyve, akkor meg azt írnám, hogy néhány sora kétségtelenül tehetségre vall. De a könyv egésze mégis kétségessé teszi a tehetség kifejlődését. Sokat kell még tanulnia. Verseit pedig tartsa hét esztendeig az asztalfiában és ne adja ki barátai unszolására sem. Hogy hozzáértőkkel való érintkezése mégis legyen, egyik-egyik kísérletét be-beküldheti módjával valamilyen kisigényű lapnak.”

Érdekesség, hogy Babits ennek ellenére mégis 300 pengő segéllyel támogatta a fiatalt, mikor az támogatásért folyamodott hozzá, sőt két versét is beválogatta az Új anthológia, Fiatal költők 100 legszebb verse című gyűjteménybe.

 

3, Kettest kapott a magyar érettségiére

Sok egymást követő iskolaváltás után, József Attila 1923. december 13-án, a Werbőczy Gimnáziumban érettségizett. Magyarból Pintér Jenő, tankerületi főigazgató volt a vizsgáztatója, akitől csupán elégséges osztályzatot kapott.

4, Volt egy öccse

Iosif Áron miután elhagyta a családját és újat alapított, nem sokat bánkódott utánuk. Újdonsült felesége Kiss Juliánna viszont annál többet. Folyamatosan sajnálkozott szegény mosónőn, akinek három gyerek maradt a nyakán. Férje azzal nyugtatta, hogy fiából ügyvéd lett, a család nem szorul segítségre. Valójában azonban semmit nem tudott róluk. Új feleségétől egy fia született, akit Misunak becéztek. Nagyon hasonlított Attilára, azonban se magyarul, se románul nem beszélt, mert háromévesen súlyos paralízist kapott, ami a beszédkészségére is kihatott.

5, Kilencévesen próbált először öngyilkos lenni

Még manapság is sokan megkérdőjelezik azt, hogy a költő valóban öngyilkos lett-e. Garamvölgyi László, aki sokáig volt a rendőrség arca és hangja még egy külön könyvet is szentelt neki. Teóriája szerint József Attila halála valójában baleset volt, mikor a költő megpróbált átbújni a a szerelvények között, de a tehervonat hirtelen elindult, és a himbálózó vaslánc halálos ütést mért a fejére.

Akár baleset volt, akár nem, annyi bizonyos, hogy egész életében kísérttette az öngyilkosság gondolata. Kilencévesen nővére Jolán cigarettázáson kapta és hirtelen felindulásból lekevert neki két pofont. Későbbi visszaemlékezésiben azt mondta, csak rá akart ijeszteni a családra, nem akart meghalni, ezért lúgkő helyett, „csak” keményítőt ivott.

Később gimnáziumban vizsgák előtt állva megevett hatvan darab aszpirint, emiatt ki kellett mosni a gyomrát és ágynyugalomra utalták. 1929-ben, miután útjaik külön váltak Vágó Mártával újabb kísérlet következett. Szántó Judit együttélésük hat éve alatt hat öngyilkossági kísérletnek lehetett tanúja, 1935 nyarán a költő például kétszer is magukra nyitotta a gázcsapot.

6, A Rorshach tesztet a szokásosnál is nehezebb volt elvégezni vele

Az átlagos időtartam ami alatt egy ilyen teszt elvégezhető, az másfél óra a tíz képpel számolva. József Attila viszont csak az ötödik képig jutott két óra alatt, mivel annyi gondolata volt, amit a képek láttán szükségesnek érzett megosztani a terapeutával, hogy nem tudtak tovább haladni. Visszaemlékezésekből kiderült, hogy például a piros képekre egyáltalán nem akart reflektálni, annyira irtózott tőlük. Emellett a festékpacákból rengeteg alkalommal táncoló nőkre asszociált.

+1, Valóban öngyilkosság volt a halála?

A költő tragikus halála után valóságos gyűlöletkampány indult azok, a főként nők ellen, akik nem tartottak ki felé, és nem segítettek ennek az eseménynek az elkerülésében. Ennek az egyik legnagyobb elszenvedője az utolsó nő József Attila életében, Kozmutza Flóra volt. Ő már a gyűlölködés miatt egyenesen azt fontolgatta, hogy kivándorol az országból. Végül maradt, később pedig Illyés Gyula felesége lett, ennek ellenére még a hetvenes években is kapott névtelen gyűlölködő leveleket, újságokból összeollózott betűkkel, „József Attila gyilkosa” szöveggel.

Mások nem a nőket, hanem a pszichoanalízis tették felelőssé a költő korai halála miatt. Álláspontjuk szerint a folyamat során olyan traumatikus emlékek kerülhettek felszínre, melyek feldolgozására képtelen volt, és ezek csak rontottak az állapotán. József Attila azonban így vallott Vágó Mártának élete utolsó évében:

„A nagy verseim sohasem jöttek volna létre, ha az analízisben nem értettem volna meg a gyerekkori dolgok összefüggését a későbbiekkel. Ott oldódtak fel az elfojtott mondanivalók.”

 

Hozzászólások