Könyvek

Robin O’Wrightly: Tripiconi sztori 1. rész: Az amulett rejtélye

Az utóbbi időben több magyar író művével is foglalkoztunk. Szó volt a honlapon többek között Tomcsik Nóráról, Böszörményi Gyula írói munkásságáról, és most egy újabb magyar író kerül terítékre, aki nem más, mint Robin O’Wrightly. Az írónő felajánlásával lehetőségem volt elolvasni a Tripiconi sztori első részét, Az amulett rejtélyét, még a könyv megjelenés előtt, és imádtam!

A Mogul Kiadó gondozásában megjelent regénysorozat első része tökéletes egyvelege a kaland, urban fantasy és a sci-fi kategóriájának. A történet laza, könnyed, fiatalos, humoros, és kalandokkal teli sztori. Egy szépen kidolgozott ifjúsági könyv, amely noha a 12 év felettieket célozza meg, én mégis korosztály nélkül bárkinek merem ajánlani. És hogy miért? Mert a könyv mondanivalója mindenkihez szól, kortól függetlenül.
A történet egy kis szigetállamban az Észak-Atlanti-óceán közepén, Tripiconban játszódik, egészen pontosan Minoris szigetén. A cselekmény a Ponti uralkodócsaládra van kihegyezve, akik éppen a nyári vakációt töltik a szigeten, békében és unalomban, természetesen a felnőttek kivételével, akik az államcsődtől próbálják megmenteni királyságukat. Egészen addig ezek foglalják le a hercegség életét, míg el nem látogatnak a a tengerpartra, ahol Arabella hercegnő egy partravetett fiút nem talál, egy különös nyakékkel együtt.
Ami nagyon tetszett a könyvben, hogy az írónő rengeteg karakterrel dolgozik együtt. Mindenkinek megvan a maga szerepe, O’Wrightly nem hagyta, hogy bárki is kiessen az érdeklődési körből. Matteo, akivel a történet kezdődik, az ifjú könyvmoly, a húga Daniella, egy izgága kiscsaj, aki néha sokkal érettebben viselkedik, mint ami a korához illő, unokanővérük Arabella egy vagány ‘tini’, aki korából adódóan kirekesztve érzi magát, magányosan. Daniel, a főszereplőnk pedig egy igazi csodabogár, aki öt perc alatt megtanul két nyelvkönyvet. Most csak négy szereplőt soroltam fel, de még koránt sincs vége, a jelentőséggel bíró személyeknek.
– Az életerőt is visszaadtad neki, igaz?
– Inkább úgy mondanám, visszarabolta magának – felelte morcosan a lány.
– Igazad van, ott kellett volna pofán csapni – sóhajtotta a nővére. – Az összes pasi azt hiszi, hogy a lányoknál nem indul el mindenféle érzelmi töltődés, ha hozzájuk érnek. Valaki felvilágosíthatná őket, hogy ez nem így van…
Viszont pont ez volt a könyv elején a problémám is. Az első pár fejezet azzal foglalkozott, hogy a nyolc főből álló Ponti családot bemutassa. Ez nem kevés karaktert takar, de emiatt, kissé lapossá, érdektelenné válik az eleje. Ellenben, mikor az ember túljut az első tíz-húsz oldalon, megismerkedik pontiékkal és vendégeikkel, már le se bírja tenni a könyvet. Daniel Amata és a körülötte rejtőző titkok fenn tartják az érdeklődést. A fantázia szülte cselekményekkel és a gyerekek által történő könnyed események pedig még csak még élvezetesebbé teszik. Konflikusaik számunkra is ismerősek lehetnek és pont emiatt válik a történet életszerűve és hitelessé számunkra.
Borka – Robin O’Wrightly – írói stílusa annyira magával ragadó, hogy nem kell tizenévesek bőrébe bújnunk ahhoz, hogy élvezni tudjuk ezt az ifjúsági regényt. Nagyon tetszik benne az, hogy úgy szórakoztat a könyv, hogy közben tanít minket. Olvasás közben találkozhatunk angol, latin, tripiconi szavakkal/mondatokkal, de még magyarul is találhatunk olyan kifejezéseket, melyek a fiatalok számára ismeretlenek lehetnek. Sőt, ha nincs kedved guglizni, mert nincs megmagyarázva egy mondat vagy szó jelentése, a könyv hátuljára lapozva egy szépen kidolgozott szószedetet találsz. Az orvostudományba is bepillantást nyerhetünk Daniel végett, ugyanis a könyv nagy részében az ifjú idegen  ápolásán van a hangsúly, így orvosi szakszavakat, cselekvéseket, magyarázatokat kapunk.
A könyv végén nem csak szószedet található, hanem helyet kapott itt egy ismertető Tripicon népéről, a könyv fontosabb szereplőiről. A listát ugyancsak Matteo nyitja, pontos személyleírással, majd érdeklődési körével.
Robin O’Wrightly könyvét mindenkinek ajánlom, aki szereti a sci-fi és a fantasy egyvelegét, és nem riad vissza attól, hogy a történet a gyermekekre van kiélezve. A könyv mondanivalója kétségtelenül az emberi kapcsolataink fontosságára, az emberi létre hívja fel a figyelmünket. Arra, hogy kommunikáljunk egymással.

Ha felkeltette az érdeklődéseteket a mű, itt nyerhettek egy kis betekintés a könyvbe.

Hozzászólások

Benedek Eszter

Kétségtelenül könyvfüggő vagyok. Pontosan ezen okból kerülöm a könyvesboltokat a bevásárlóközpontokban. Kár, hogy a webshopokat nem lehet... ?