Könyvek

Kim Stanley Robinson – Vörös Hold

Mit tudunk a Holdról? A Földtől mért átlagos távolsága 384 402 kilométer, ami körülbelül a Föld átmérőjének 30-szorosa, átmérője pedig 3476 kilométer, ami csaknem negyede a Földének. De hogy kicsit izgalmasabb vizekre evezzünk, nézzük csak meg, hogy milyen kutatások indultak oda! Először 1959-ben a szovjet Luna-program első űrszondája, a Luna–1 érte el el a Holdat, ám ez még csak elment mellette. A Luna-2 belecsapódott és megsemmisült, a Luna-3 szintén elrepült mellette – de legalább készített közelképet -, és ez így ment sorban egészen 1966 februárjáig, mikor a Luna-9 végre sikeres leszállást hajtott végre rajta. Április 3-án a Luna-10-et pedig végre sikerült Hold körüli pályára állítani.

Az űrszondák után úgy döntöttek az amerikaiak, itt az ideje, hogy ők is meglátogassák a holdat. Az Apollo-program keretein belül 1968 december 24.-én sikerült először Hold körüli pályára állnia az Apollo-8-as űrhajónak. Viszont ahogyan azt ti is biztosan tudjátok, 1969 július 20.-án az Apollo–11 űrhajósai, Neil Armstrong parancsnok és Buzz Aldrin holdkomppilóta lettek az első emberek, akik holdkompjukkal sikeres leszállást hajtottak végre és ki is léphettek az égitestre. És itt jön a kérdés, mi történt azóta? Nem sok minden. A szovjetek felhagytak a kutatással, látva, hogy lemaradtak, majd az USA is törölte az Apollo-program utolsó három repülését, pénzügyi okokra hivatkozva. A Holdon így mindössze tizenkét amerikai pilóta járt össz-vissz, mi pedig nem sokkal lettünk okosabbak, az elmúlt évtizedek során, mint akkor voltunk. Így hát az, hogy mi van a Holdon, megmaradt a regényírók vizionálásainak, az emberek pedig imádják őket. Az Aurora és New York 2140 bestsellerek szerzője, Kim Stanley Robinson pedig ki is használta a helyzetet, akárcsak számtalan más regényíró – mint például a Ian McDonald, akinek a Luna című regényt köszönhetjük.

A Vörös hold sokak figyelmét felkeltette, és nem csak azért, mert Robinson amerikai létére a Hold megszállását a kínaiak “jósolta” legújabb művében. Nem, hanem azért, mert az írótól az emberek csak zseniális sci-fi regényeket kaptak, olyanokat, amik már-már klasszikusokká váltak, így még érdekfeszítőbb lett a kötet jövetele az Agave könyvektől.

“És a Holdon lávaalagutak is vannak, amelyek sokkal nagyobbak bármelyik földi vagy marsi lávaalagútnál, mint azt nemrég nagy meglepetésemre megtudtam.”

A történet harminc évvel később játszódik, 2049-ben. A G2-nek nevezett nagyhatalmi rendszer, ami jelenleg még csak indítványozva van, itt már megvalósult, Kína és az Egyesült Államok tehát szövetségre léptek és míg Kína fejleszt, addig az USA a fogyasztói társadalomra esküszik és ezt továbbviszik a Holdra is. A két nagyhatalom állomásokat, komplett életformát hoz létre az égitesten, alaposan átgondolt politikai rendszerrel, ám az élen mégis a kínai hatalom áll. Jelentős létszámmal meghaladják az ott állomásozó amerikaiakat, rohamos tempóban kutatnak és építkeznek. Mondhatni békében élnek ott, mindaddig, míg Fred Fredericks meg nem érkezik, hogy találkozzon a kínai kancellárral. A kancellár ugyanis meghal, meggyilkolásával pedig az amerikai származású, svájci cégnek dolgozó informatikust vádolják.

A több szálon, szemszögből futó történet eleje igen érdekesre sikeredett. Az események csak úgy pörögtek, rengeteg izgalmas dolgot megtudhattunk mind a kínai-amerikai politikai helyzetről a jelent, illetve a jövőt illetően is, mind pedig a Holdon kialakult rendszerről, magáról a Holdról. Megismerkedhettünk Ta Su, kínai költő és tévés személyiséggel és az amerikai Fred Fredericks-szel, aki bár kicsit gyámoltalannak tűnt, kulcsfontosságú szereplő a történet szempontjából. Kettejük szerepe kiegészítve Csan Csivel, a kínai pénzügyminiszter lányával, teljesen átadta a két nagyhatalom közti különbséget és látásmódot. Izgalmas és eseménydús volt, amit fel-feldobtak egy kis történelmi leckékkel, illetve leírásokkal, Ta Su elbeszéléseivel.

“Ha a demokrácia betenné a lábát Kínába, akkor idiótákat választanának meg, mint Amerikában.”

Mikor már minden a tetőfokára hágott, Ta Su a másik két főszereplővel együtt visszautazik a földre, ahol egy picit el is laposodik a sztori. Fred és Csan Csi menekülnek, Ta Su pedig megpróbál rajtuk segíteni. Nem értettem ezt a gyors váltást, az erőltetett meneteket, mindaddig, míg – egyébként talán várhatóan – visszakerülnek a holdra, a történet pedig újra izgalmas vizekre eveződik.

Összességében azoknak ajánlanám, akik nemcsak a sci-fi regényeket szeretik, hanem a politikát is. Hiszen bár a Holdon játszódik és kulcsfontosságú szerepe van a történetben, a Vörös is egyaránt jelen van a kötetben Kínával, annak politikájával, jelenjével és jövőjével. Robinson hatalmas kutatómunkát fektetett a regénybe, olyan részletességgel tárta elénk ennek a hatalmas hatalomnak a belső rendszereit, szokásait, hogy már-már azt hittem, nem is amerikai szerzőről van szó. A Holdon levő politikai rendszert, csatározást pedig úgy alkotta meg, mintha valóban jelen lenne a való világban, egyszerűen bámulatos!

A sztori bizonyos részektől eltekintve pörgősen halad, miközben rengeteg információt kapunk, ezzel is tudatlanul okítva minket számos kulturális dologról. Bátran merem állítani, hogy a kiadó remekül döntött a Vörös Hold mellett, hiszen ízig-vérig érezni benne Robinsont, akivel nem lehet mellélőni, ha sci-fit akarsz olvasni.

A recenziós példányért köszönet az Agave Könyveknek!

http://www.ahmagazin.com/konyvek/ed-mcdonald-ejszarny-a-hollo-jele-1/

Hozzászólások

Benedek Eszter

Kétségtelenül könyvfüggő vagyok. Pontosan ezen okból kerülöm a könyvesboltokat a bevásárlóközpontokban. Kár, hogy a webshopokat nem lehet... ?