Könyvek

K. L. Slater – Bízz bennem!

A bizalom egy nagyon törékeny dolog. Sokszor elég egy rossz döntés és az addig oly gondosan felépített híd romba dőlhet. Sokan éppen ezért a végletekig is képesek elmenni, hogy megőrizzék mások beléjük vetett bizalmát. De vajon mi az a határ aminek átlépése már nem fér bele a morális keretek közé? Meddig számít észszerű dolognak a bosszú? Milyen hosszan hathat ki egy ember életére a régóta elfojtott trauma és ez mi mindenre sarkallhatja? Mindezekre a kérdésekre választ kaphatunk, ha elolvassuk K. L. Slater Bízz bennem! című regényét.

A történet főszereplője Anna, a magányosan élő, berögzött szokásaihoz mindenek felett ragaszkodó postai dolgozó. Barátai egyáltalán nincsenek, minden idejét a munka tölti ki. Egy nap aztán szemtanúja lesz egy gázolásos balesetnek és az élete gyökerestől megváltozik. Megismeri az elgázolt motorost Liam-et, aki lassacskán talán többet is jelent neki, mint barát, de ami talán még fontosabb a gázoló autósban is felismer egy rég nem látott személyt a múltjából. Valakit, aki miatt annak idején tönkrement az élete. Innentől kezdve a nő megszállottja lesz és egyre több, mélyre eltemetett titok kerül napvilágra. Egy idő után azonban elkezdenek összekuszálódni a dolgok és Annával együtt már mi sem tudhatjuk mi az, ami tényleg megtörtént és mi csak a képzelet szüleménye.

A könyv műfaját tekintve pszichothriller, azok közül is szerencsére egyértelműen a jobb kategóriába tartozó. A történet szövevényes, a szereplők kellően motiváltak, a befejezés pedig csak egy újabb csavar. Nem vicc, az utolsó fejezet kezdete olyan szinten csapja be az embert, hogy bennakad a lélegzet és már a legrosszabbtól tarthatunk. Aztán pár sorral arrébb, hirtelen  ismét fordít egyet a történeten és végre megnyugodhatunk, hogy az bűnhődik, akinek kell.

A Moly.hu-n elég vegyes értékeléseket olvashatunk a műről. Érdekes, hogy míg sokan a mű lassú építkezését tartják a legnagyobb hibának, addig mások épp ezt emelik ki belőle fő pozitívumként. Mi inkább az utóbbi táborba tartozunk. Egy lélektani thriller éppen attól jó, hogy nem dobja be egyszerre az összes csattanóját, hanem lassacskán adagolja, úgy hinti el az információkat, hogy azt elsőre észre sem vesszük. Mindenképpen megéri esélyt adni ennek a könyvnek, mert lapjain egymás után érik az olvasót az újabb és újabb meglepetések. A fejezetek során viszont egyre több kirakós darabka kerül a helyére, míg végül kirajzolódik a nagy egész.

 

Hozzászólások