Könyvek

Jack London – Fehér Agyar

Ha az ember azt hallja, Fehér Agyar, rögtön tudja, kiről és miről van szó, eszébe jut a Jack London által 1905-ban írt regény 1973-as és 1991-es filmadaptációja. Ezutóbbinak a folytatása esetleg Steven Spielberg Balto-trilógiája is. Balto-t nem Fehér Agyar ihlette, a két félig farkas története mégis hasonló. Ez a regény Farkasvér címen is megjelent, és azóta is köztudatban maradt, mint a háziállat-centrikus irodalmi művek ősatyja.

A mű öt részre van osztva. Az első Fehér Agyar őseiről, a második kölyökkoráról, a harmadik, negyedik és ötödik pedig az emberiséggel való kapcsolatáról és tapasztalatairól szól, amiket három gazdája mellett szerez élete során. Szürke Hód, az indián mutatja meg neki az emberek hatalmát és tanítja meg világunk alapvető szabályaira. Szép Smith mutatja meg neki, hogy létezik rossz és jó “Isten” – Agyar ugyanis ekként tekint az emberekre. Végül Weedon Scott tanítja meg szeretni, Fehér Agyarral együtt pedig mi is tanulunk. Nem csak az állatvilág viszontagságairól, de az emberi jellemről és saját magunkról is. Megtanuljuk, hogyan változik az egyén a vele való viselkedéstől és bánásmódtól függően. Jack London világhírű regénye bízni, szeretni, megbocsátani, ugyanakkor vigyázni tanít. Emberré tesz minket azzal, hogy egy félig farkas, félig kutya szemén keresztül tükröt tart elénk és megmutatja, milyen kegyetlenség lakozik egyesekben, fakadjon az félelemből, haragból, vagy szimpla rosszindulatból.

A Fehér Agyart több, mint hétszer adták ki a rövidített és a fiatalabb olvasók számára átdolgozott változatokat is beleszámítva. Számtalan borító készült hozzá, köztük a fent látható is.

A cselekmény korántsem mondható dinamikusnak és fordulatosnak, sőt! Néhol annyira lelassul és érdektelenné válik, hogy nehéz tovább olvasni. Jack London többi regényéhez, példának okáért a kevésbé ismert Joe és Kidhez képest itt nagy adag makacsságra és elszántságra, a könyvmolyok “akkor is végigolvasom” hozzáállására van szükség, hogy az olvasó túllendüljön azon a kritikus ponton, amikor inkább más olvasmány után nézne. Nem mondhatom, hogy a pörgős történetvezetés miatt van máig a köztudatban a Fehér Agyar, főleg, hogy az efféle állatregények ma már lerágott csontnak számítanak, elég csak a 101 kiskutyára vagy az Egy kutya négy életére gondolni. Utóbbinak több kötete is van, némelyiknek csak a címe más, és van, amelyik az eredeti történetben leélt négy élet egyikét tárja elénk. Akkor miért maradt fenn az első kiadása óta Fehér Agyar története? Mivel nyeri el még most is azoknak a tetszését, akik elolvassák vagy megnézik valamelyik filmet? Miért más ez a regény, mint fent említett társai? Miért éri meg, hogy elolvasd?

Nem véletlenül vált ezáltal híressé Jack London. A regény nem csak egy félig farkas szemén keresztül mutatja be a kutyák és az emberek közti kapcsolatot, a megszelidítés folyamatát, de pontos, közérthető leírásaival tökéletesen szemlélteti a Vadont, a háziállatok és a farkasok gondolkodását és életét. Bármilyen lassan haladjunk is ezekkel a leírásokkal, a végén érezni fogjuk, hogy egy felejthetetlen könyvélményünk volt.

Hozzászólások