fantasy Könyvek Könyvmolyképző romantikus

Helena Silence – Enigma

By

A szülei halála után Lena Wall a bűntudatban fuldokolva utazik sosem látott nagybátyjához, hogy új életet kezdhessen. Mélyen magába zárja a titkot, amely fokozatosan felemészti: képes lett volna megakadályozni a tragédiát, ha hallgat az álmaira. A meggyötört lány nem tud felejteni, amit csak súlyosbít feltartóztathatatlanul éledező képessége, mely örökre az őrületbe taszíthatja. Megtagadja önmagától az emberi érintés melegét, mert retteg a következményektől, de új gondviselője ráébreszti, nem kell többé rácsok mögé bújnia. Lena lassanként erősebb lesz, és igazi érzővé válik. Egyetlen érintéssel belelát múltba, jelenbe, jövőbe. Biztos támaszra, barátra lel, majd ott, ahol nem is képzelné, a szerelem is rátalál.Sokáig úgy tűnik, minden egyenesbe jön, de aztán történik valami.Egy kisfiú sikolya töri meg az erdő csendjét. Lena iszonyúan fél, de elhatározza, soha többé nem hagyja, hogy a szeretteit baj érje. Ha kell, a saját élete árán is megvédi az övéit.

Helena Silence könyvének eleje, bevallom őszintén, nem tetszett. Teljes zavar volt minden irányból. Nem tudtam rájönni mi a francról is szól a könyv, ki az a Nora, mi ez a hirtelen baleset, de nem akartam abbahagyni. Meg akartam tudni mi azaz Enigma, szóval csak folytattam és teljes mértékben megérte. Aki az első fejezetet túléli, imádni fogja.
A történet szerint Lena Wall szülei egy repülőszerencsétlenségben meghalnak, ezért kényszerül arra a lány, hogy nagybátyjához költözzön, Coloradóba az apja végrendelkezése szerint. A repülőn megismerkedik Oscarral, akiről sajnos keveset hallunk majd a későbbiekben, sőt, szinte egyáltalán. Ezt nagyon sajnáltam, mert nekem egy nagyon szimpatikus karakternek tűnt. Mikor főhősnőnk éppen kezd megbarátkozni a helyzettel, hirtelen felbukkan egy tornádó energiájával bíró csajszi, aki Zoéként mutatkozik be. Az elején kissé túlzás volt nekem a lány, de a későbbiekben teljesen a szívembe zártam.
Victor Wall magángépén kiderül, hogy Zoé Tree a szomszédos birtokon lakik és nagyon jóban van a nagybátyával, akit ők mindenhatónak hívnak. Az elején ezt egyáltalán nem értettem, de később mindenre fény derül. Újdonsült barátnőjétől kiderül, hogy az édesanyja nem szimpatizál Victorral egy ideje, és Lena később el is határozza, rá fog jönni a viszály okára, de addig viszont meg kell tanulni kezelni és kontrollálni az ‘érző’ képességét.
Bizony, mert hogy van egy ilyen képessége. Ha hozzáér valamihez, illetve valakihez, megtapasztalja a múltját, jelenét és jobb esetben a jövőjét is. Elég fura képesség, még az én ‘könyvkészítményemben’ szereplő boszorkányoknak sincs ennyire fura erejük, mint ami ebben kiderül. De tényleg. Jókat derültem azokon a jeleneteken, mikor hozzáért valakihez, és tulajdonképpen ‘kisült’ az agya, majd elájult. Főleg mikor ez a Tree birtokon történt, az vicces volt, neg egyben a legromantikusabb jelenet is.
Már a könyv felénél járhattam, mikor elkezdett bosszantani a tudat, hogy mégis miért nem történik semmi az Enigma házában. Miért nem buggyan meg ott a lány? A kérdésre megkaptam a választ Victortól, aki elmesélte a ház történetét, majd kezelésbe vette Lena erejét. Egy elődjük építette, aki szeretettel kísérletezett a vérükkel, hogy kiderüljön, mégis mi van benne. Mikor rájött, a két érző kioltja egymás képességét az építőanyagba csöpögtette a vérét. Tehát saját magát beleépítette a házba. Nem tudom, hogy ezt bizarrnak érezzem-e, mindenesetre nekem ez tökre bejött.
Különösen tetszett az egyik szerelmi szál, ami Lenánál alakult ki. Már a történet elején tudni lehet, ki lesz a másik fél, de ez nem okozott problémát. Viszont ez is okozza a könyv legnagyobb problémáját, mert Helena beletett egy olyan klisészerű részt, amivel kényelmetlenné tette az olvasást. Rengetegféle képen ugraszthatta volna össze a fiú-lány párost és mégis a lehető legrosszabbat választotta. Előfordulhat, hogy csupán én láttam így, ha ti nem, akkor írjátok meg nekem kommentben, de most na. Hasonlóképpen voltam a végével, de csak azért, mert az kissé csöpögősre sikerült. Túl szépnek találtam, hogy mindenkinek meglett a maga párja, Zoénak, Lenának, sőt, még Victornak is. Kíváncsi leszek, hogy az Ezüsthíd mi újat fog mutatni, mert nekem elég lezártnak tűnt a vége.
Amit imádtam olvasni, azok a tájleírások voltak! A Colorado-i helyszínválasztás nagyszerű volt, mindig imádtam a mesébe illő tájakat, hátha még lovakkal is van társítva. Nálam ez maga a főnyeremény, olyan jólesett szelni a lapokat és a részese lenni. A Wall birtokon elhelyezett Csillogó vizű patak volt az abszolút kedvenc. A miértje, a leírása, maga az elképzelése gyönyörű, ahogyan a birtokokat körülvevő havas hegycsúcsoké.
Röviden összegezve egy nagyon korrekt és remekül megírt könyvről van szó, amely akár külföldön is teljesen megállná a helyét. Szép tájakkal, szerethető karakterekkel és minimális klisével ellátott történetről beszélünk, amit korosztálytól szerintem teljesen függetlenül lehet olvasni, tehát mindenkinek ajánlom.

Comments

comments

You may also like

Change Language To: Hungarian

%d blogger ezt szereti: