Felkai Ádám – Para körút
Miért jó mai magyar regényeket olvasni? Főleg olyanokra gondolok itt, amik az általunk, valóságban megszokott helyszíneken játszódnak. A válasz pedig igen egyszerű, hiszen ha főszereplőink akármilyen bonyodalomba, vagy egyszerűen csak egy hétköznapi szituációba keverednek az oktogonon, sokkal reálisabbnak fog tűnni a történet és tökéletesen oda tudjuk képzelni magunkat a helyszínre. Ezzel szemben, hiába láttunk már száz meg száz képet New Yorkról vagy Londonról, mégsem fogjuk közel érezni magunkhoz se a Central Parkot, se pedig a King’s Cross pályaudvart.
Hasonló a helyzet a mai könyvünknél, a Para körútnál.
2015-ben adta ki a Könyvmolyképző Kiadó, a Grand Selection, illetve a Fekete macska regénytár egy része, ami csak egy dolgot jelenthet. Akciót és ijesztgetést. Már a borító is egy rejtélyes atmoszférára utal, noha az állatmaszkoknak hatásvadász kisugárzása van, és ez a regény többi részében sem változik.
,,Úgy látszik, manapság még a szociopata tömeggyilkosok sem olyan megbízhatóak, mint régebben.”
Történetünk egy sokak számára ismert helyen kezdődik a prológus után. Edina, a cseppet sem modell alkatú ápolónő és Balázs, a rejtélyes férfi a Jászai Mari téri mekiben ücsörögnek, miután végeztek az aznapi órájukkal Csaba séf hipnotikus főzőiskolájában. A szituáció rettentő hétköznapi, ahogy két ismerős beszélget.
A regény elején E/3-ban leginkább Edina nézőpontját ismerhetjük meg. Feltárul előttünk egy hétköznapi nő, aki lassan közeledik a harminchoz és legnagyobb szenvedélyét a bűnügyi regények jelentik. Szembesülhetünk a gondolataival, amihez hasonlóak már bizonyára a mi fejünkben is megfordultak már, attól függően, hogy melyik műfaj áll hozzánk közelebb. Edina folytonos feltételezései irreálisnak tűnnek, mégis tudunk vele azonosulni. Ekkor még nem is sejtjük, hogy mibe fogunk lassan keveredni.
A kellemes délutáni mekizést egy telefonhívás szakítja félbe, amikor Balázs magával invitálja Edinát az otthonába, ahol állítólag az apja rosszul lett és Edina, mint nővér, tudna segíteni rajta. A lánynak végig azok a gondolatok járnak a fejében, amiket sohasem szoktunk komolyan venni, például, hogy most Balázs simán elrabolhatná, hiszen önként sétál vele egy olyan helyre, amit nem ismer. Ne tagadd, hogy néha te is gondolsz az ilyen eshetőségekre!
A sztori innen vesz egy furcsa mozdulatot, hiszen kiderül, hogy Balázs apja, Danai úr él és virul, ráadásul fegyvere is van.
,,Jelenleg ingben és gatyában, fegyver nélkül kellett szembenéznie minden idők valószínűleg legjobban berágott titkárnőjével.”
Edina csakhamar belekeveredik egy olyan helyzetbe, amibe nem lenne szabad. Sőt A Klubról van szó, ami szerte a világon működik sok-sok éve és legfőképp gyilkolással foglalkozik, és a hecc kedvéért állatmaszkokat hordanak, állati fedőnevekkel. Viszont sajnálatos módon legutóbb a Klubbon belül került sor egy gyilkosságra, amit nagyon úgy néz ki, hogy Danai úr, vagyis Róka követett el. A Klub egy része holtan akarja őt látni, így megindul a hajsza, a jó és a rossz közötti határvonalak felborulnak. A hab a tortán, hogy a külföldről érkezett felügyelő, Nyúl igyekszik felülvizsgálni a helyzetet. Nem csak egy szépen kibontott csavarban lesz részünk, ami kicsit komolyabbá teszi az amúgy komolytalan történetet.
A történet teljesen hétköznapiból egy szempillantás alatt megy át szürreálisba, hiába követhetjük végig fejben (vagy akár a valóságban) a főhőseink által bejárt útvonalat. Ezen túl Felkai Ádám írói stílusa egészen magával ragadó és nem telik el úgy oldal, hogy ne nevettetne meg minket és fordítaná ki a sarkából a történéseket. Szégyentelenül leírást kaphatunk mindenről, nincsenek tabuk. Habár nem érezzük, hogy szükségünk lenne a pironkodásra a néhai tárgyilagosság miatt.
A karakterek mind egyediek és megvannak a saját jellegzetes vonásaik, amiért nem nehéz őket megjegyezni. Az író hatalmas szereplőgárdával operál, így nem hátrány, hogy néhány klubtagnak csak az álnevét ismerjük és csak a fontosabbaknak tudjuk mind a két szólítási módját, hiszen az övékét akarva-akaratlan megjegyezzük. A sok karakternek megvan az előnye, hiába nem alkotják mindig a sztori fontos részét. Hiába E/3-ban folynak az események, általuk jobb belátást kaphatunk az előzményekbe és következményekbe.
Mindenkinek tudom ajánlani ezt a könyvet, aki csak egy kicsit is nyitott a vérengzős humorra és Budapest utcáira.
