Könyvek

David Wong: John meghal a végén :-/

A mai nappal egy nem mindennapi szerző nem mindennapi könyvéről lesz szó.

Az író, s egyben a főszereplő is David Wong. A könyv kiadásának története inspiráló lehet mindenki számára, nem csak azoknak akik írói karriert szeretnének, hanem azoknak is, akik még nem igazán találták meg a helyüket a világban. Wong egyszerű irodai munkás volt, amíg egy nap úgy nem hozta a kedve, hogy lepötyög egy rövid, eszement történetet magáról és a haverjáról, Johnról. Na meg egy hússzeletekből álló szörnyről. Ez a mese nem hozott egyik napról a másikra átütő sikert, ami teljesen normális, ám idővel, szájhagyomány útján kezdett terjedni, majd megjelent a folytatás is, mire egy kiadó megkereste Wongot. Az író hiába hitt minden sikeres áttörést ostoba viccnek, végül mégis nyomtatásba került a könyv, ezáltal még több emberhez jutott el, így én is megvettem.

A hátoldalon álló ismertető önmagában elég figyelemfelkeltő, már ha a cím és az ötletesen megszerkesztett borító nem lenne az. Igaz, hogy semmit sem tudunk meg a történetről, illetve azt sem, mire számítsunk, ha elkezdjük olvasni a regényt. Horror? Fantasy? Sci-fi? Talán minden egyszerre.

,,Tudod mi segítene ezen? Egy pohár langyos menjteapicsába!”

Már rögtön a regény legelején belecsapunk a lecsóba, a fent említett hússzörnyes történettel indítva. Végig David szemszögéből ismerhetjük meg a sztorit, még azt is, ahogy egy férfi felkeresi, hogy Wong interjút adjon neki a történtekről. Nyilván nem ez a hosszadalmas beszélgetés teszi ki a teljes regényt, előtte és utána is bőven lesz esemény. (Ez a formátuma miatt kicsit emlékeztet az Interjú a vámpírral című könyvre.)

Nehéz lenne röviden összefoglalni a cselekményt, hiszen sok mindenről szó van benne és még több motívum jelenik meg. Az író minden bizonnyal sok helyen a valóságból merítette az ihletet, mint oly sok regény, a saját nyakatekert módján magyarázza meg a világunk néhány különleges eseményét. A reális apró részletektől lesz a történet kézzel fogható, egyik szereplő, vagy történés sincs idealizálva, ez még jobban testközelbe hozza az egész világ végét. Mert igen, szó van itt a pokolról, a világvégéről, dimenziókról és még vallásról is. Ember legyen a talpán, aki ezt a káoszt értelmezni és össze tudja tenni. Éppen ez a szépsége a regénynek, hogy nem lehet benne félrenyúlni és keresni a logikai buktatók után. Mivel az egész akkora képtelenség és a lehető legvéletlenszerűbb dolgok vannak összehordva és összegyúrva (pont mint az a hússzörny), hogy még a legidiótább dolgoknak is tökéletes magyarázata van azzal, hogy igazából semmi indok nincsen rájuk.

,,Ami azt illeti, égessétek csak fel nyugodtan az egész várost, biztos ami biztos!”

Ahogy Don Coscarelli, a Bubba Ho-tep rendezője is észrevette, David Wong történetét leginkább Stephen King és Douglas Adams írásainak egyvelegének lehet tekinteni. Az író ugyanis ért ahhoz, hogyan tartsa fent a feszültséget és szinte olvastatja magát a stílusával, hiszen semmi fennkölt nincs a soraiban, minden a saját nyers valójában látható. A könyv első fele leginkább a darabolós horrorokra jellemző adrenalinnal operál, míg a második felében már erősen zavaró lesz a feszültség, lelkileg megrázó és nyugtalanító. Ám eközben mégis sikerül megtartania a humorát és nem egyszer nevethetünk fel hangosan olvasás közben.

Gyenge idegzetű olvasóknak nem ajánlanám. Akik a fent említett két író (King és Adams) műveit szeretik, azoknak viszont kötelező olvasmány. Kétség kívül nem fogtok kikászálódni ebből a sztoriból ép ésszel!

A könyvből film is készült, amit egyelőre fenntartásokkal kezelek, hiszen ki tudja hogyan tudnak több mint 500 oldalnyi intenzív tartalmat méltóképpen feldolgozni.

forrás: https://www.instagram.com/penguinssaymeow, http://www.magnetreleasing.com

Hozzászólások

Kaprinyák Dóra

Teával üzemelő firkászati keresztmetszet, az esztétizmus kézfogója. Pingvinadmirális a könyverődben.