Könyvek

Böszörményi Gyula: Leányrablás Budapesten

Ha régi korokból szeretnénk akár fiktív, akár valós történeteket hallani, általában az 1800-as évek Angliáját keressük, vagy az 1920-as évek Amerikáját. Kis hazánk, sőt Budapest, hiába Európa szíve, ritkán és kevés könyvben ragadja meg a fiatal olvasók figyelmét. Ám Böszörményi Gyula híres írótehetsége még ezt a falat is képes átütni, hiszen az Ambrózy báró esetei című könyvsorozat méltán lett híres, és a magyar könyvmolyok egyik kedvence könyve. Nem egy indokot tudnék felsorolni, amiért én és sokan mások is szívesen kiteszik a könyvespolcuk egy jól látható szegletére.

A könyvesboltokban nézelődő ember tekintetét, már a borító felkelti, ami hatásosan ragadja meg a hangulatot, felkelti az érdeklődést és a maga stílusában illeszkedik a Vörös pöttyös könyvek közé. Bevallom a finest selection kis emblémája először megijesztett, hiszen rossz tapasztalataim vannak a hasonló kategóriájú regényekkel. Az alapjaikban mind egyforma történetek és unásig hasonló hősnők kavalkádja már rég elüldözött a YA könyvek világából (habár lehet csak én nem találom meg a gyöngyszemeket). Éppen ezért keltette fel az érdeklődésem, hogy egy ilyen népszerűtlen helyszín és kor elegye, az 1900-as évek Budapestje, hogyan kerülhetett be egy ilyen népszerű és sokak által kedvelt kiadóhoz. Leszámítva persze azt, hogy Böszörményi publikált íróként már nem egyszer bizonyította a rátermettségét.

A válasz pedig igen egyszerű. Régies stílusban írva teremti meg a hangulatot egy mai fiatalként is izgalmas történethez. Ennek a kettő ténynek a kombinációja pedig egyedi és érdekes, sőt izgalmas regényt eredményez.

,,– Zsákkal a fejemen mindig hajlamossá válok a makacskodásra.
– Megértem önt…”

A történetben pedig minden izgalom megfordul. Miután nővérét, Emmát elrabolták, Hangay Emília maga megy fel Pestre, hogy utánajárjon az ügynek, ám a nyomozás cseppet sem egyszerű és egyáltalán nem a megszokott, illetve sejthető mederben folyik. Nemsokára új gyilkosságok tűnnek fel a lapokon, s megismerkedhetünk a könyvsorozat névadó alakjával, Ambrózy Richárd báróval. Mili és Richárd találkozása, és a könyv YA besorolása azt az érzést keltheti az olvasóban, hogy itt egy szépen, érzékien kialakuló románc veszi kezdetét, de az első kötetben szó sem lesz ilyesmiről, ami az én lelkemet megnyugtatja. Hiszen mi ronthat el jobban egy remekül kitalált történetet, mint egy kéretlenül nagy helyet elfoglaló szerelmi szál?

Nem kell megijedni, a regény romantika nélkül éppen elég izgalmat tartogat! Szokatlan megoldás, mégis egyértelműen jól működik, ahogy egyszerre követhetjük végig Emma és Emília sorsát is. Ahogy Mili és Richárd egyre jobban haladnak a nyomozással, előttünk úgy élénkül fel Emma élete az elrablása után. Ám nem csak ők ketten az egyetlenek, akiknek a szemszögét megismerhetjük. Böszörményi Gyula fantasztikusan kezeli a különböző nézőpontokat, úgy irányítja a szálakat, hogy az eseményeket, több szemszögből követhessük végig, jobb belátást nyerve az akkori életbe és a történet fordulópontjaiba. Ennek a mesélői stílusnak ilyen mesteri használatát legutóbb Brandon Sanderson írónál láttam a Ködszerzet című könyvsorozatában.

A hangsúly leginkább a történeten van, a szereplők éppen ezért talán nem mind olyan egyediek. Mili talán csak a hatalmas korkülönbség miatt nem hasonlít olyan vadul a YA könyvek forrófejű hősnőihez. Ám Ambórzy báró kellemes csalódással szolgált, hiszen közel sem tökéletes, se kívülről, se belülről, szembemenve ezzel a tökéletes férfi karakternek, aki első pillanatban elrabolja a lányok szívét.

,,A vándorcirkusz úgy szippantotta magába az elveszett lelkeket, mint utcai kanális a zápor sáros vize által sodort faleveleket.”

A könyv másik bája, amiért mindenképp egy hatalmas piros pontot érdemel, az a sok korabeli kifejezés, amiket az író használ. Hogy az egész regény ilyen hűen adja vissza az 1900-as évek elei Budapestet és Erdélyt, annak szokásait és nem mellesleg szóhasználatát, rengeteg utánaolvasás és tanulmányozás kellett. Ezzel olyan érzése támadhat az olvasónak, hogy valamilyen gimnáziumi kötelező olvasmányt nyomtak a kezébe, mégis az, hogy a legtöbb ismeretlen szó jelentését a lábjegyzetben ismertetik velünk és a cselekmény modern lefolyása által szemet hunyunk a régies szóhasználat fölött. Persze, van aki élvezi az új szavak megismerését, míg van akit csak zavar. Ám azt nem lehet mondani Böszörményire, hogy igénytelen. A pontos utánajárás nem csak az ismeretlen szavaknál tűnik föl, hanem az emberek, a sok szereplő felbukkanásánál is. Az író nem nyugodott bele, hogy képzeletbeli karakterekkel töltse meg a regényt, hanem valóban létező alakokat keresett, akikkel benépesítheti a történetet. Csak zárójelesen merem megjegyezni, hogy ez a rettentő mennyiségű lábjegyzet a könyv végére bennem olyan érzést keltett, mintha a kutatásba beleölt rengeteg idejét nem akarná hagyni kárba veszni az író, s ezért amennyit csak tud, beleszuszakol a regénybe.

A Leányrablás Budapesten egy izgalmas, lebilincselő regény, ami nem csak a magyar írók, vagy a régi korok rajongóit tudja lekötni. Éppen ezért merem ajánlani a legtöbb fiatal könyvmolynak.

Imádom ezt a sorozatot! És nem csak a története miatt, hanem azért a remek írásmódért, amiről Böszörményi Gyulát már jól ismerhetjük. Nem is beszélve a korhűségről! Remek olvasmány, főleg azoknak, akik szeretik a régi korokat és Magyarországot. Az ahmagazin.com-on nem csak könyvkritikát olvashattok, de interjút is az íróval. Mindenképp nézzetek be. ? . . . . . #book #bookstagram #books #bookworm #reading #read #booklover #instabook #bibliophile #booknerd #bookish #bookaddict #bookaholic #igreads #reader #bookphotography #booklove #olvasnijó #mutimitolvasol #bookstagramfeature #bookporn #literature #instabooks #library #könyvmoly #bookstagrammer #bookshelf #könyv #böszörményigyula #ambrózybáróesetei

Olvasok is (@olvasokis) által megosztott bejegyzés,

kép forrása: instagram.com/ahmagazin

Hozzászólások

Kaprinyák Dóra

Teával üzemelő firkászati keresztmetszet, az esztétizmus kézfogója. Pingvinadmirális a könyverődben.