21. század dráma Könyvek szépirodalom történelmi

A bűntudat megszemélyesítése, Melmoth Sarah Perry szerint

By

Nincs olyan ember a Földön, aki valaha akárcsak egy apró bűnt ne követett volna el. Mindannyian vétkeztünk már, a kérdés csak a mérték. A legtöbbünkben pedig felébred a bűntudat, akkor is, ha csak jót akartunk. Innentől egyedül a mi szívünket nyomja soha ki nem mondott titokként a vétség, ami csak a mi lelkünkön szárad, nem merjük elmondani senkinek, nem tudjuk elfelejteni és mégis úgy érezzük, hogy körülöttünk a madarak, a szél, az idegenek mint tudják és nyomunkban csak a szégyenünket szajkózzák. A szörnyű vétekszörnyű terhet nyom a lelken. Sarah Perry a bűntudatot Melmothnak nevezte el és az ő történetét osztja meg velünk.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

#kultkiado #kult #21szazad #Melmoth #saraperry

AH magazin (@ahmagazin) által megosztott bejegyzés,

A fókuszban főszereplőként Helent ismerjük meg először, aki szerényen él, minden jót megvon magától és idővel azt is megtudjuk, hogy szörnyű bűnt követett el, ami miatt önként gátolja magát az élet élvezetében. Mégis akad egy-két barátja, köztük Karel, akitől először hall Melmothról. Karel különös, idős ismerőse halála után furcsa iratot hagy rá, amiben a saját életéről mesél, a bűnéről és Melmothról. Karel ezután a megszállottja lesz ennek a misztikus mondabeli alaknak és még több történetet, forrást kerít elő róla. Mindez a gyűjtés végül a szürke kis Helenhez kerül, aki minden egyes történet után mélyebbre és mélyebbre kerül saját bűntudatának vermében, érzelmei egyre messzebbre sodorják és már olvasóként is nehéz megállapítanunk, hogy mi a valóság.

Az írónő sokszor vált személyeskedőbb hangvételre végig a könyvben, és nem csak távoli szemlélőként nézhetjük végig az eseményeket, hanem az összes Karel által összegyűjtött primer forrást is elolvashatjuk, amik a történelem folyamán összegyűltek. A könyv majdnem a feléig semmi érdekeset nem tartogatott számomra, meg is ijedtem, hogy unni fogom az utolsó betűig, ám mikor az első kézirat előkerül és elolvashatjuk Josef történetét a bűnéről, már magábaszippantott a történet és utána minden szavát ittam és azon kaptam magam, hogy a többieket meg akarom ismerni, nem is beszélve Helenről, akinek a történetére majdnem a regény végéig várnunk kell. A tény, hogy minden borzalmat testközelből, az elkövető szemszögéből élhetünk végig, gyökeresen megváltoztathatja a véleményünket a látszólag rossz tettekről. Hiszen mindenki más is csak ember, és éppen ezért olyan nehéz az ítélkezés, nincsen fekete-fehér. A háttérben pedig folyton ott settenkedik Melmoth.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Olvasok is (@olvasokis) által megosztott bejegyzés,

A karakterek egytől-egyig hitelesek, és ez a legjobb szó rájuk. Nem kifejezetten szerethetőek, de nem is gonoszak, hiszen az életben is így működik. Nem csak azt a részük ismerjük meg, amit a külvilág felé mutatnak, ami egy tökéletesen beállított kép, hanem látjuk őket örömükben, bánatukban, és minden fontosat megtudhatunk róluk, pont amennyit kell. Melmoth pedig mindenhol ott van és tökéletes megszemélyesítése az emberi bűntudatnak, bemutatja, hogy a lelkünk mélyén minden észérvet elhajítva milyen vívódáson megyünk keresztül. Sarah Perry olyan csodásan játszik a szavakkal, fest elénk képeket és szippant be minket a regényébe, hogy esélyünk sincs Melmothként, vagyis a Tanúként megítélni a szereplőket. Hiszen, aki végül megfogja Melmoth magányosan felé nyújtott kezét, az örökre elveszett; ha elfogadjuk, hogy számunkra nincs jövő a vétkünk miatt, akkor nem leszünk soha újra teljesek. Tudnunk kell magunknak is megbocsátani és küzdeni lelkünkért, jóvátételért.

Ezelőtt Melmoth neve egy 1820-as színjátékban merült fel, története mégis eltér a mostanitól. Sarah Perry Melmothot egy minden vallásban megjelenő misztikus nőként mutatja be, lebontja a falakat a kultúrák között, hiszen bőrszíntől függetlenül mindannyian vétkezhetünk és érezhetünk bűntudatot, amitől szabadulni akarunk. Charles Maturin bűnös alakja azonban nem csak erre az írónőre volt hatással, hanem Balzacot, Oscar Wildeot és H.P. Lovecraftot is megérintette. Nem csoda, hogy ilyen híres nevek után bátran merem ajánlani Sarah Perry Melmoth című könyvét. Persze aki még nem áll készen egy ilyen szép és baljóslatú könyvre, az még pihentesse a könyvet, de ha felkészült rá, megéri elolvasni. Nem csak történelmi, de lelki utazás is.

Köszönjük a recenziós példányt a 21. század kiadónak!

Jane Corry – A halott ex

Comments

comments

You may also like

Change Language To: Hungarian

%d blogger ezt szereti: