Kevin Hearne – 7. Shattered – Összetörve
Még júniusban olvashattátok az ajánlómat A Vasdruida Krónikái sorozat hatodik részéről, amelyben Atticus és Granuaile az olimposzi istenek bosszúja elől menekültek. A folytatásban már három druidáról olvashatunk, ugyanis kiegészül a csapat a szabadszájú és hirtelen haragú „archdruida bácsival”, aki kétezer évet az Idő Szigeteken töltött. Kevin Hearne Shattered – Összetörve című urban fantasy regénye 2024 márciusában jelent meg Kádár Pál fordításában, a Könyvmolyképző Kiadó gondozásában.
Közel kétezer éven át egyetlen druidát ismert a világ, mert csak Atticus O’Sullivan élte túl az ellenséges istenek és egyéb természetfeletti lények támadásait. Most azonban végre a Vasdruida sincs egyedül, mert a tanítványa és szerelme, Granuaile sikeresen befejezte a képzését. A folyamatosan menekülő pároshoz csatlakozik Atticus korábbi mestere is, akit Morrigan kétezer évvel ezelőtt titokban az időbe fagyasztott. Az archdruida Owen Kennedyként járja a modern világot, és igyekszik felfedezni a 21. századi élet sajátosságait.
Atticus és Granuaile útjai egy időre külön válnak, ugyanis a lány Indiába utazik egy rég nem látott boszorkány hívására, hogy megmentse az apját, akit megszállt egy dögvészt terjesztő démon az ásatáson. A druidák a veszélyes kalandjaik során találkoznak baconimádó jetikkel, áruló istenekkel, repülő rókákkal és őrült tündérekkel is.
Ezúttal három nézőpontban olvashatjuk a történetet.
Kevin Hearne már a hatodik regényben kinyitotta a narratívát Granuaile felé, viszont továbbra is Atticus kapta a nagyobb szerepet az elbeszélésben. Most egy újabb nézőpontkarakterrel gazdagodott a történet, ugyanis Owen szemszögében is olvashatunk néhány fejezetet. Érdekes volt megismerni az archdruida gondolatait, hiszen kétezer év után gyorsan alkalmazkodnia kell a világ változásaihoz és fel kell vennie a harcot az istenekkel. Ugyanakkor már egyáltalán nem a Vasdruida áll a középpontban, ami hat kötet után indokolatlan és furcsa változásnak érződik. A legidegesítőbb az, hogy míg Atticus fejezetei múlt időben, addig Granuaile és Owen fejezetei jelen időben íródtak.
A főszereplőink útjai elválnak egy veszélyes indiai mentőakció miatt.
A Shattered – Összetörve egyik legnagyobb meglepetése számomra az volt, hogy főszereplőink szinte alig találkoztak az ásatáson történtek és Owen tanítása miatt. Granuaile ismét megmutatta, hogy igazán bátor és talpraesett hősnő, aki megállja a helyét még a jetikkel való találkozás során is. Nagyon tetszett, ahogyan az ír farkaskutyájával, Orlaith-val egyre szorosabbá vált a mentális köteléke. Atticus ezzel szemben szokás szerint rossz döntéseket hozott, mert naivan elhitte, hogy az áruló kelta istenekkel még lehet békésen tárgyalni.
Sajnos érzékelhetően a minőség rovására megy a gyakori fordítóváltás.
A Vasdruida Krónikái sorozatot a negyedik kötetig Acsai Roland fordította, azután viszont szinte minden egyes részen más fordító dolgozott, és ez kezd meglátszani a szöveg minőségén. Például az előző regényekben Atticus archdruidaként hivatkozott Owenre, most pedig kaptunk fődruidát és ősdruidát is vegyesen. Emellett néhány isten nevének helyesírása szintén megváltozott, illetve Granuaile-t Szilaj Druida helyett Ádáz Druidának szólítják az elemi lények. A magyar kiadás szerkesztésével is vannak problémák, mert a kisebb betűméret nagyon zavaró a fejezetek első bekezdésében.
Három druida helyett miért csak egy van a borítón?
A Könyvmolyképző Kiadó átvette a Shattered – Összetörve eredeti borítóját, amelyen Atticust láthatjuk a legendás kardjával a kezében. Az ötödik rész illusztrációján legalább helyet kapott a női főszereplő, Granuaile is, de azóta visszatért a megszokott séma. Ebben a könyvben már három druida kalandjait követhetjük nyomon, így ideje lenne végre változtatni ezen az unalmas és megtévesztő borítókoncepción.
A három druida története kellően szórakoztató és izgalmas, de a sorozat varázsa kicsit elveszett.
A Vasdruida Krónikái még két regényt és számos rövidebb kiegészítő történetet tartogat, azonban erősen érződik, hogy megfáradt az eredeti koncepció. Ígéretes új karaktereket kaptunk Owen és Orlaith személyében, néhány régi kedvenc is visszatért, az istenek pedig önmagukhoz hűen hatalmas káoszt okoztak, mégis csalódást okozott a hetedik rész. A múlt és jelen idő váltakozása, a három nézőpont, a magyar fordítás minősége és a főszereplők önálló kalandjai sajnos nem teljesítették az olvasói elvárásaimat. Bízom benne, hogy a folyatás visszatér a sorozat megszokott színvonalához, páratlan humorához és izgalmas mitológiai cselekményéhez.
Olvastátok már? Osszátok meg a véleményeteket velünk!