Jessica Park – 180 másodperc

Bármi megtörténhet három perc alatt. Megmenthetsz egy életet, a világra hozhatsz egyet, de el is veszítheted azt, ami  számodra a legfontosabb. A legtöbben fel sem fogják, mi mindenre elég ilyen kevés idő, Jessica Park, A Szeretni bolondulásig sorozat szerzője azonban egész regényét erre és az emberi jóságra építette fel.

“– Igen. Talán. Nagyon fárasztó fenntartani őket. Csak hát nem tudom, hogy mi történne, ha hagynám őket ledőlni. Olyan régóta állnak már. – motyogom. – Talán mindig is ott voltak.”

Történetünk főszereplője Allison, egy másodéves egyetemista, aki életének első tizenhat évét nevelőcsaládok között ingázva, bizonytalanságban töltötte. Hiába fogadta örökbe egy egyedülálló apuka, a lány mostanra olyan magas és vastag falakat emelt maga köré, amiket ha akarna, se tudna lebontani. A tanulásnak szenteli minden idejét, a lehető legkevesebbet kommunikál a körülötte lévőkkel, és próbálja túlélni a pánikrohamokat, amik nap mint nap hatalmukba kerítik. Ő is tudja, hogy mindez lehetne másképp, de nem tud kitörni a saját börtönéből. Egészen addig, amíg egy lány le nem ülteti egy társadalmi kísérlet miatt Esben Baylor elé.

Mind  ismerünk egy olyan srácot, mint Esben. Ő az, akit a kortársai körberajonganak, akit a tanárok példaként emlegetnek, akit egyszerűen nem lehet nem kedvelni. Azt várnád, el van szállva magától, de kellemeset csalódsz. A fiúnak három perc is elég, hogy áthatoljon Allison erődjén, és bepillantást nyerjen a múltjába, de ez rá is ugyanúgy hatással van. A száznyolcvan másodperc elteltével még őket is meglepi az az intenzív érzelemhullám, ami elsodorja őket. Allison viszont megijed, és kell neki pár hét, mire Esben elé tud állni, és el tudja neki mondani, milyen hatással volt rá a kísérlet.

“– Egyetlen negatív élmény felülírhat ezer pozitívat. Ami miatt a szeretet tengerében csak az egyetlen fuldoklót veszed észre.”

Kapcsolatuk innentől kezdve azonban szinte zökkenőmentes, legnagyobb harcaikat önmaguk, a múltjuk ellen küzdik meg, és azok ellen, akik csak egy-egy komment erejéig léteznek, viszont képesek mindent elrontani. Esben mindenki számára jobbá akarja tenni a világot, és mostanra hatalmas rajongótábora lett. Több ezren követik és támogatják társadalmi kísérleteiben, amikkel csak jót akar. Kiskutyát vesz a magányos idős úrnak a kávézóban, szülinapi zsúrt rendez a kislánynak, akinek a fél arcát elfoglalja egy anyajegy, táncol a fiúval, akinek a partnere a szalagavatója estéjén kapott ételmérgezést, és még sorolhatnánk. De aki ilyen önzetlen és nagylelkű, azon a gúnyos megjegyzések, az igazságtalan cselekedetek mélyebb nyomokat hagynak, és egyszer betelik az a bizonyos pohár.

A legtöbb mellékszereplő itt megbújik a háttérben, de néhányan előmerészkednek a rivaldafénybe, vagy szinte mindvégig ott vannak. Erős női karakterek, akik nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy Esben és Allison is talpon maradjon, vagy felkeljen, és továbbmenjen. Számomra a legjobb bennük mégis az, hogy ők sem tévedhetetlenek. Jelentős hibákat vétenek, amik néha kész pusztuláslavinát indítanak el. Aztán a hamvakból ha nem is új, de erősebb főhősök születnek.

“AMÍG NEM ENGEDED EL AZT, AMI MÖGÖTTED VAN, NEM ÉRHETED EL AZT, AMI ELŐTTED ÁLL.”

Azt hiszem, az ajánlás itt egyértelmű. Ha bizonytalan vagy, ha félsz, vagy ha vissza akarod nyerni a hitedet az emberiségben, ha hiszed, hogy van még önzetlen jóság és igaz szerelem a világon, akkor a 180 másodperc neked való.

Forrás: Moly

Hozzászólások