Könyvek

Jan Carson – Gyújtogatók

Észak-Írországban van egy város, amit a legtöbbünk valószínűleg csak a nevéről ismer. Talán az egyetlen város, ami eszünkbe jut a térségből: Belfast. Ez a különleges város a Gyújtogatók helyszíne, a saját történelmével, kultúrájával és hagyományaival együtt, amelyek mind fontos szerepet játszanak. Ebben a Belfastban a valóság nem olyan, amilyennek látszik, a mágikus realista regény precízen kidolgozott, varázslatos világa és a város egésze azonban mindenkit magával ragad. Jan Carson könyvének két főhőse két apa, akiknek eltérő körülmények közt, de hasonló problémákkal kell szembenézniük, miközben lángokba borul felettük a város.

A könyvről

A történetet alapvetően két irányvonal mentén a két főszereplő férfi szemszögéből követhetjük, néhány rövidebb, leíró fejezettel kiegészítve. Az egész könyv nagy körültekintéssel, és sokszínűen van megkomponálva, élvezet olvasni stilisztikailag és tartalmilag egyaránt. A leírások, szemszögek összetéveszthetőek – a szerző kifejezetten tehetségesen váltogatja az elbeszélésmódokat és stílusokat. Az olvasmányélményt ez természetesen csak fokozza, sosem lehet tudni, hogy épp mi fog következni.

A bevezetésből sejthető, hogy Belfast minta maga is szereplője lenne a könyvnek, a leírások abszolút élők, és az embernek elkerülhetetlenül az az érzése támad, hogy ezt látni kell! A város egyáltalán nincs idealizálva, vagy szépnek lefestve, ennél sokkal árnyaltabb a kép, különösen kiemelve azt, hogy a városlakók hogy láthatják és hogy viszonyulhatnak hozzá.

Két nézőpont összefonódása

A két főszereplő, Sammy Agnew és Dr. Jonathan Murray rengeteg dologban különböznek egymástól, de mégis pont annyi bennük a közös, ami összefűzi a történetet. Két férfi, aki Belfastban élte le az egész eddigi életét és úgy érzi, elbukik apaként. A szemszögek éppen megfelelő módon állnak szemben egymással. Az egyik oldal a valóságot, a másik pedig a természetfeletti vonalat képviseli, mégis párhuzamosan működnek. Sammy Agnew és Jonathan Murray azonban korántsem sétáló metaforák. A történet közben megismerhetjük a gondolatvilágukat, személyiségüket, félelmeiket, ami alapján két abszolút emberi alak rajzolódik ki.

A Gyújtogatók cselekményének keretét a városban nyár elején elkezdődő lázongások és gyújtogatások adják. Ehhez a 20. századi írországi konfliktus (Troubles) és a nyári tűzrakás helyi hagyománya adja a kontextust. A tűzek azonban most egészen mások, és egyre megfékezhetetlenebbek. A két apának pedig ennek köszönhetően szörnyű gyanúja ébred gyermeküket illetően. A könyv elsősorban az ő küzdelmeiket írja le.

Nincsen azonban apákról szóló történet gyerekek nélkül: a város különös képességel felruházott gyermekei közül többen is szimbolikus szerepet kapnak. A megjelenésük többnyre csupán egy-egy felvillanás, de teljesen organikus részét képzi a történetnek.

A végeredmény

A metaforikus jelentés és allegóriák hatalmas szerepet játszanak a könyv egészében. Így a már a meglévő cselekményszálak is új értelmet, értelmezést nyernek. A mágikus képzelt valóság mögött tehát továbbra is létezik egy rejtett, lélektani világ. Szülőnek, apának lenni sosem volt egyszerű, és ebben benne van a saját gyermekekkel való “megküzdés”, amit Carson kifejezetten tehetségesen örökített meg regényében.

A szerzőről

Jan Carson Észak-Írországban született, jelenleg is Belfastban él. Az egyetlen Magyarországon is megjelent könyve a 2019-ben publikált Gyújtogatók, amivel abban az évben az Európai Unió irodalmi díját is elnyerte. Az írónő 2023 óta a Királyi Irodalmi Társaságnak is tagja.

A recenziós példányért köszönet a Metropolis Médiának!

Kannibalizmus és keserűség | Agustina Bazterrica – Pecsenyehús

Hozzászólások