J. L. Armentrout – Oblivion | Megéri elolvasni?
A Shadows után úgy döntöttem, folytatom a Luxen sorozatot, mégpedig Daemon szemszögével, az Oblivion – Feledés című kötettel. Ez, ahogyan biztosan tudjátok ti is, az Obszidián férfi változata, amely elég vegyes értékelést kapott az olvasóktól – azonban még így is 93%-on áll a Moly oldalán.
A történet ott veszi kezdetét, hogy Katy Swartz beköltözik Daemon Black és húga, Dee szomszédságába. Katy pedig hamar be is kopog újdonsült szomszédjához, hogy útbaigazítást kérjen, mire Daemon átkozottul bunkón, de segít neki. Itt meg is kezdődik a csiki-csuki. Habár mindketten vonzódnak egymáshoz, mégis utálatosan tudnak viselkedni a másikkal, ami főképp Daemon-nek köszönhető, hiszen minden erejével azon van, hogy eltaszítsa magától – és húgától – a lányt. Ez pedig azért van, mert a Black testvérek nem éppen átlagosak. Ők a Lux bolygóról származnak és tulajdonképpen fényből vannak.
Tényleg, az Obszidián történetét mutatja be úgy, ahogy van.
Az Oblivion tehát egy az egyben az Obszidián történéseit meséli el, így sok újdonságot nem ad az olvasók számára, ezt már az elején fontos leszögezni. A párbeszédek a cselekmény konkrétan ugyan az, így röviddel egymás után szerintem nem éri meg elolvasni. Ugyanakkor a rajongóknak mégis javaslom, hogy vegyék a kezükbe, hiszen Daemon szemszöge igazi csemege lehet nekik.
A luxen ugyanis humorosan, ugyanakkor könnyeden mutatja be a cselekményt és egészen más nézőpontot képvisel, mint Kat. Megtudhatunk olyan pillanatokat, érveket és okokat, amiket olykor sejthettünk az Obszidián során, mégsem lehettünk benne biztosak. Ráadásul Armentrout zseniális írónő, így biztosan gyorsan át is rágod rajta magad, hiszen olyan olvasmányos, hogy könnyedén szeled a lapokat.
Ha olvastad a Shadows-ról írt véleményt, akkor már tudhatod, hogy én jó pár évvel ezelőtt olvastam a Luxen sorozatot, így sok mindenre nem emlékeztem, ezért engem például egyáltalán nem zavart a sok ismétlődés és az, hogy az Obszidián konkrétan ugyan ez. Élveztem az olvasását és nagyon gyorsan magába szippantott. Voltak ismerős részek és néha felkiáltottam, hogy Nahát, tényleg, ezt hogy is felejthettem el?, de ez egyáltalán nem érintett rosszul, olyan volt, mintha picit máshogy, de újra olvastam volna egy régi kedvencemet.
A két könyv tökéletesen kiegészíti egymást.
Viszont az ki kell emelnem, hogy a két kötet abszolút kiegészíti egymást, mert voltak olyan részek, amik nem voltak teljesen érthetőek (vagy inkább érdekesek), hiszen az a bizonyos esemény és csavar, a dráma, az első kötetben történik Katy-vel. Így az olvasó, aki éppen Daemon szemszögét olvassa, nem láthatja teljes egészében a történéseket. Tehát, ha csak az egyik könyvet akarod elolvasni, mert nem akarsz pénzt kiadni mindkettőre, akkor az eredetit, az Obszidiánt ajánlom mindenféleképpen.
Ha pedig már említést teszünk Katy szemszögéről, meglepő módon ebben a részben sokszor ellenszenvesnek tűnt a lány. Emlékszem, hogy régen imádtam, hiszen könyvmoly és blogger-vlogger, amiért nagyon könnyen tudtam vele azonosulni. Itt viszont annyit ellenkezett Daemonnel, annyira meg akarta mutatni, hogy nem egy törékeny kislány, hogy sokszor az agyamra ment.
Ugyanakkor abszolút feldobta a sztorit, hogy más szemszögből is bepillanthattunk a Thompson testvérek életébe, hiszen azt már tudhatjuk, hogy ők nem igazán szívlelik a Black testvérek női párjait, így velük nagyon ellenségesek. Míg Kattel gonoszak, kegyetlenek, addig Daemonnek abszolút más oldalukat mutatják, ami sokkal emberközelibbé teszik őket.
Jól esett újra bepillantást nyerni a bunkó, de szexi Daemon Black életébe.
Míg a Shadows kapcsán abszolút javasoltam az olvasást, addig itt, az Oblivion – Feledésnél azt mondanám, ezt akkor fogjátok igazán élvezni, ha nem úgy olvassátok sorban a részeket, ahogy a moly.hu írja. Ne egyből az Obszidián után vegyétek kézbe, mert akkor valószínűleg unalmas lesz, de ne is akkor, amikor már totál elfelejtettétek, miről szólt a sztori. Nekem nagy élmény volt és abszolút nosztalgikus, de valószínűleg, miután befejeztem a Daemon szemszögeket, valószínűleg előveszem újra az eredeti szériát, hogy kiegészítsem a Katy szemszögből újra, hogy egy-két sötét folt újra kivilágosodjon.
