Izolde Johannsen – Megölni ​a királyt! (La Fayette 1.)

A szerzőnő neve ezidáig ismeretlen volt számomra, azonban mikor a könyvesboltban jártam, akárcsak az Apai örökségnél, itt is megakadt a szemem a borítón. Gyönyörű és letisztult, a kedvencem! A Megölni a királyt! igazi díszeleme lehet a könyvesszekrényeknek.

A történet Gilbert La Fayette márkiról szól, aki egy valós történelmi személy volt az amerikai függetlenségi háború idején. A regény elején megismerhetjük gyermekkorát, családi hátterét és világképét. Ahogyan nő felfelé, boldog családapa lesz, azonban szívén viseli amerika sorsát is, így hát annak ellenére, hogy a király ellenezte, áthalyózta az óceánt cimboráival és harcba szállt az amerikaiak oldalán az angolok ellen. Végigkövetjük ahogy fiatal gyermekből férfi válik, a szerző pedig mindezt a legnagyobb profizmussal tárja elénk, La Fayette zseniális karakter lett. Hasonlóan vélekedtem a kötet során a másik főszereplőről, Szalma Jasonről is. A fiatal márki pártfogoltja igen vonzó személyiség lett, tele titokkal és izgalommal, ezért nagyon örültem, mikor a történet második felében többet kaptunk belőle.

De nem csak a két főszereplő volt az, ami miatt jónak éreztem a könyvet. Nagyon tetszett mindkét figura, de a kor szelleme, a kötet hangulata is teljesen magával ragadott. Olvasás közben úgy éreztem, hogy én is belecsöppentem a 18. századbeli világba, ugyanis hihetetlen zsenialitással tárta elénk az akkori nézeteket, eseményeket. Na meg mégis, milyen gyakorisággal említenek ürítési szükségleteket a könyvekben? Nagyon ritkán, valljuk be. Itt viszont Johannsen föltette a nagy kérdést Jason szerepében a hajón állva, amerika felé tartva, igaz, a válasz engem is meglepett. Ti tudtátok, hogy a személyzet a feneküket a víz felé tartva a hajóorr külső részére mászva végzik el a nagydolgukat? Na kérem szépen, ilyen infókat is megtudhatunk ebből a könyvből!

„Nem akarok tiszteletlen lenni, de mégis meg kell kérdeznem, hol lehet itt üríteni?
A hajóács nagyot nézett.
– Mit akarsz kiüríteni?
Jason elképet arcot vágott. Nem ismeri talán a szót? Megvakarta a homlokát. A köpcös férfi erre vidáman rácsapott a vállára, hogy csak úgy porzott a ruhája.”

Az egyetlen amit hiányoltam, azok a lábjegyzetek voltak. Mivel ez egy történelmi regény, Izolde Johannsen számos valós eseményt dolgoz fel, rengeteg nevet említ meg és néhányhoz igen elfért volna számomra a lap aljára egy történelmi jegyzet, hogy tudjam mihez kapcsolni az adott szövegrészt. Egyszer-kétszer elő is kellett vennem a telefonomat, hogy rákeressek a hiányzó dolgokra és ez kiugrasztott az olvasásból.

Mégis azt kell mondanom, hogy imádtam olvasni, maga elé ragasztott az ez a háromszáz oldal, főként a kötet második fele, majd pedig végül a legvége. Este már könnyezett a szemem, korgott a hasam, mégis faltam az oldalakat. Ha tudod mi lesz a vége a történelemóráknak köszönhetően, ha nem, nem fogod tudni letenni a Megölni a királyt! Én legalábbis nem tudtam.

Összességében nagyon tetszett a regény, és alig várom, hogy június harmadikán végre megjelenjen A pontlövész. Ez a történet egyértelműen közelebb vitt a történelmi regényekhez, mert bár igaz, hogy sok könyvet olvasok a régi korokról, azonban életrajzi ihletésűt szinte semennyit. A márki élete viszont igen izgalmasnak bizonyult és késztetést érzek arra, hogy kutassak még néhány ilyen stílusú könyv iránt.

A recenziós példányért hatalmas köszönet a Helikon kiadónak!

http://www.ahmagazin.com/konyvek/philiph-roth-apai-orokseg/

Hozzászólások

Benedek Eszter

Kétségtelenül könyvfüggő vagyok. Pontosan ezen okból kerülöm a könyvesboltokat a bevásárlóközpontokban. Kár, hogy a webshopokat nem lehet... ?