MédiaSorozatok

Itt az új Family Guy? – Disenchantment első évad

A rajzfilmek nem mindig gyerekeknek készülnek. Többek között jól bizonyítja ezt a South Park, a Family Guy, a Rick és Morty, a Simpson család és még rengeteg más sorozat is.

Augusztus elején robbant be a Disenchantment, amely igazán különlegesnek ígérkezett a rajzfilmek között furcsa karaktereivel, és alkoholista hercegnőjével. A szériát a Netflixnek, illetve Matt Groening-nek köszönhetjük, de vajon megállja a helyét a híres felnőtt-rajzfilmek között? 

A Disenchantment első ránézésre a Simpson család és a Futurama rajzolására emlékeztet az azonos készítők miatt. Mégis eltér ezektől a sorozatoktól, ugyanis ezúttal egy fantasy világba, Dreamland királyságába kalauzol el minket Matt Groening. Főszereplőnk, Bean, egy alkoholista hercegnő, aki nem akar gazdag hercegekkel házasodni, apja unszolása ellenére. Az iszákos trónörökös folyton lázad, nem hajlandó szép ruhákban járni, és egész éjjel a kocsmában pókerezik. Bean anyja, illetve a király, Zog első felesége elhunyt, azóta pedig egy új, furcsa királynő uralkodik a férfi oldalán. Zog és újdonsült felesége egyáltalán nem kiforrott karakterek, a királyról csak annyit tudunk, lusta és alattomos, a királynőről pedig szinte semmit. Bean a félresikerült esküvőjén találkozik két új baráttal, akik végigkísérik őt a kalandjain. Lucival, a pokolból érkezett démonnal, valamint Elfoval, az elffel, aki bátran hátrahagyta otthonát, mert unta, hogy mindig cukorkát esznek, folyton boldogok, és nincs semmi konfliktus, így kihívás sem az életükben. Ezt a mesterhármast követjük végig az első évad során furcsábbnál furcsább kalandjaikon.

Minden részben valami más a probléma, de a részletek összekötik az epizódokat, ezért érdemes sorban nézni. A különböző történetszálak nagyon kreatívak, nem laposak. Abszurd gonosztevőkkel, varázslatos tárgyakkal és egy hatalmas, kidolgozott világba ágyazva kapjuk meg őket. Ez a bizarr világ nem csak a furcsa lények és az izgalmas kalandok, de egy jó adag poén otthona is. Sokszor nem használják ki egy-egy jó vicc lehetőségét, de ennek van egy hatalmas előnye is, nincsenek benne túlzott, vagy undorító poénok, mint például az Archer című sorozatban.  A humor néhol ezért lapos, unalmasnak tűnhet, egyelőre csak visszafogottan viccelődik, akárcsak a Simpson család.

Az első két rész nagyon figyelemfelkeltő és különleges volt, de az ezután következők gyengébbre sikerültek. Az utolsó epizódok felé újra beindul az izgalom, egyelőre pedig a különleges világ képes megtartani a nézőt. Összességében nem egy rossz alap, de még nagyon sokat kell fejlődnie a gyerekcipőben járó varázslatos fantasynak.

 

Hozzászólások