Hayao Miyazaki öröksége – Avagy mit is takar a Ghibli-esztétika?
Ha láttál akár egy filmet is a híres Ghibli Stúdiótól, vagy szembejött veled egy poszt mondjuk a Vándorló Palota jeleneteiről, akkor van elképzelésed arról, mi az a Ghibli-esztétika. Még a kevésbé népszerű Miyazaki-alkotások is “áldozatává” estek ennek. Ponyo, A könyvek hercege, Feltámad a szél, Amikor Marnie itt volt… Ha megnyitod a böngésződ, valamelyik meg fog jelenni a képernyődön egy ponton. Snittek kertészkedésről, olvasásról, rajzolásról, sütés-főzésről. Kevés ember írta eddig le pontosan, mi teszi ezeket a filmeket annyira különbözővé – igazából előfordulhat, hogy mi magunk sem tudjuk ennek az okát, egyszerűen csak érezzük. Nishtha Banavalikar, a Medium szerkesztőjének cikke és néhány Miyazaki film bemutatásával és rövid elemzésével ez a cikk a fent említett esztétika titkát és eredetét fogja felderíteni.
Miyazaki Hayao és a shintoizmus című cikkünkben futólagosan említve volt A vadon hercegnője kapcsán, hogy a rajzfilmkészítő egyik célja az volt, hogy hitet adjon depresszióval küzdő nézőinek. Hitet, hogy legyen a világ akármilyen kegyetlen és sötét, legyen bármilyen nehéz életben maradni, megéri itt maradni, megéri boldogságot találni az olyan apró dolgokban is, mint egy séta a parkban vagy a kedvenc ételed elfogyasztása.
Ez a cél a filmek készítésére is erősen kihat; noha a technológia rengeteget fejlődött, A Ghibli animátorai minden jelenetet kézzel rajzolnak meg. Egyedüli kivétel ez alól Miyazaki fia, a Földtenger varázslójának rendezője, Goro Miyazaki, aki megpróbálkozott már számítógépes animációk készítésével. Ebből az okból kifolyólag a számunkra kedves történetek évekig készültek, minden tíz perc egy hónapig készült és az olyan snittek animálásakor, mint Calcifer jelenetei, a modern korba született művészek visszatértek gyökereikhez, hogy élethűen képernyőre tudják vinni a tűzdémon lobogását. Évekig készült a Totoro, a Chihiro Szellemországban és a most mozikba kerülő A fiú és a szürke gém is, ami 2017-ben jelent meg, és a két órás játékidőből 2020-ra fél órát meganimált belőle a több mint hatvan főből álló csapat.
A könyvek hercege
A Kondo Yoshifumi által rendezett 1995-ös anime adaptáció sokak szívét megérintette. A történet egy Sizuku nevű iskoláslány életét követi figyelemmel. Nyári vakációja során a lány az irodalom világába menekül, miközben próbálja eldönteni, mivé akar válni, hova akar menni továbbtanulni. Azonban egy idő után észreveszi, hogy mindegy, melyik könyvet kölcsönzi ki a városi nagykönyvtárból, egy
bizonyos Seiji nevű fiú neve mindegyik kölcsönzőkártyán rajta van a lány aláírása felett.
Miközben próbálja kideríteni, ki is az úgynevezett könyvek hercege, Sizuku egy felettébb érdekes macskát követve rátalál egy antik bútorokkal teli boltra. Itt kelti fel a figyelmét a Báró, egy javításra otthagyott macskaszobor. Ebben a boltban ismeri meg Seiji-t és itt dönti el, hogy író akar lenni.
Azonban mindenki tudja, hogy az élet sosem ilyen egyszerű. Seiji mellett két kedves barátjával is konfliktusba kerül, az írás pedig nem megy olyan zökkenőmentesen, mint hitte. A maximalisták, a perfekcionisták ezen a ponton magukra ismerhetnek az írópalántában, aki addig radírozza ki a szavakat a füzetéből, amíg meg nem találja a tökéletes kifejezést. Mellette viszont Seiji útkeresésébe is belepillanthatunk és arra, kettejük sorsa hol kapcsolódik össze és elválnak-e a jövőben valamikor.
Kiki – A boszorkányfutár
Az 1989-es urban fantasy animációs film egy tizenhárom éves boszorkánytanonc, Kiki történetét követi figyelemmel. Születésnapját követően egy Koriko nevű kisvárosba költözik, hogy a hagyományok szerint egy évet egyedül töltsön. Repülés iránti szenvedélyét kihasználva a lány futárszolgálatot nyit, mellyel pénzt kereshet, ám rövidesen problémába ütközik: a repülés nem jön annyira zsigerből neki, mint addig. Bárhogy próbálkozik, bárkinek a tanácsát fogadja meg és próbálja ki, a helyzet mintha egyre csak rosszabbodna.
Akinek az alkotás a mindene talán már rájött, mire metafora a kis boszorkány meséje. Amennyiben nem, a film egyik legnépszerűbb idézete szinte a néző orrára köti a jelentését egy, a mi valóságunkhoz közelebbi anekdotával a festésről.
– Tudod, régen természetes volt, hogy tudok repülni. Most próbálok visszaemlékezni rá, hogyan csináltam annak idején.
– Tudod mit teszek amikor ez történik velem? Festek, az elveszi a szorongást.
– Csakhogy én nem tudok repülni.
– Ne akard. Sétálj nagyokat, gyönyörködj a tájban, ne csinálj semmit. És egyszer csak megint tudsz majd repülni.
Gyönyörű történet az alkotás, a mágia (legyen az hétköznapi vagy természetfeletti) iránti szeretetről, a felnőtté válásról és a lelki egészségről.
Szél támad
A 2013-ban világot látott animációs film Jirou Horikoshi, a Mitsubishi A6M Zero vadászgép megtervezőjének életét meséli el kisgyerekkorától felnőttkorának végéig. Amellett, hogy bemutatja karrierjét, terveinek elbukását és szárnyalását, a történet nagy hangsúlyt fektet feleségével, Naoko Satomival való megismerkedésére és kapcsolatára és a hölgy egészségének ingadozására.
A filmben nagy szerepet kap az alkotás és a valóság kétes kapcsolata. Noha Jirou rengeteg időt tölt a csapatával és terveinek tesztelésével, a végén első sikeres gépét valami olyanra használják, amire nem számít: háborúra. A második világháború nem válik fókusszá, leginkább azért, mert a harcok embertelensége a Szentjánosbogarak sírjában áll a középpontban. A Szél támad sokkal inkább arról szól, hogyan maradjunk emberek az élet nehézségei közepette és hogy a szeretet, legyen az platonikus vagy romantikus, hogyan segíthet ebben.
Ha végignézünk ezeken a filmeken, észrevehetjük, mi a közös bennük, ami kapcsolódhat Miyazaki céljához és munkamoráljához. Mindhárom film az élet iránti szeretetetet hirdeti. Keressük az apró boldogságokat a mindennapokban, még akkor is, ha alig van erőnk hozzá. Nem feltétlenül kell a művészetnek vagy a munkánknak szentelnünk az energiánkat. A lelki egészségen az olyan egyszerű dolgok is javíthatnak, mint az, ha törődünk magunkkal, vagy ha kimegyünk a természetbe. A Föld egy csodálatos hely, még akkor is, ha a lakói nem mindig azok.