Laura Marshall – Három ​apró hazugság

Ti mennyire vagytok tisztában a legjobb barátotokkal? Tudjátok minden apró kis titkát, rezdülését? Éreztétek már úgy, hogy talán nem is annyira ismeritek, mint hittétek, mert valami olyasmit tett, amire nem számítottatok? Lepődtetek már meg valamivel vele kapcsolatban? A történetben szereplő Ellen azt hitte ismeri legjobb barátnőjét, Sasha-t, azonban ennél nagyobbat nem is tévedhetett volna.

Laura Marshall neve nem csengett ismeretlenül a Három apró hazugság megjelenésekor, ugyanis korábbi regényével, az Ismerősnek jelölttel már bizonyított számomra, hogy egy igazán remek írónő. Leginkább az tetszett abban a regényben, hogy gyorsan olvasható, gördülékeny történet volt, ami minden egyes fejezettel csak keltette bennem a feszültséget, hiába bontakozott ki lassan a történet. Ez most itt sem volt másképp. Csak faltam a sorokat a Balaton partján fekve és azt vettem észre, hogy egyszer csak vége van, én pedig még nem voltam a vízbe este hétkor.

A történet két tulajdonképpen két idősíkban zajlik. 2006-ban és 2017-ben, két igen jelentős évben. A múltban ugyanis Olivia Monkton fiát Danielt, letartóztatják egy szörnyű vád miatt, akit tíz év börtönre ítéltek tette miatt. A nő által bepillantást nyerhetünk a tárgyalás menetébe, az ő érzelmeibe és a keserűségbe, amit át kell élnie, hiszen szereti a fiát, mindennél jobban, mégis szembe kell néznie azzal, hogy nem is olyan ártatlan mint hitte. Hogy nem ő az, akinek hitte. A jelenben – 2017-ben – Ellent követhetjük nyomon, akinek legjobb barátnője Olivia keresztlánya, Sasha, aki a történet elején eltűnik. Ellen meg van győződve róla, hogy a lány eltűnésének köze van Danielhez, ugyanis a férfinek a próbaidőszaka szabadlábrahelyezése óta most járt le. Ellent és Sasha-t pedig azzal vádolja, hazudtak a tárgyalásakor és ártatlanul került börtönbe miattuk.

Már egészen a kötet felénél úgy éreztem, bár a cím igazán figyelemfelkeltő, nem igazán tükrözi a valóságot, mivel itt háromnál jóval több hazugság bújkál. Ahogy haladunk előrefele érezzük, hogy itt senki sem az akinek mondja magát, mindenki titkol valamit a többiek elől, próbálja magát jobb színben feltüntetni mások előtt, hogy azok elfogadják őt, ami ha belegondolunk, sajnos egyáltalán nem ismeretlen a mai világban. Időnként ezek a hazugságok megbocsájthatóak, de vannak olyan helyzetek, mikor  tettekre nincsenek szavak, mikor már nem tudunk elmenni mellettük. Laura Marshall legújabb kötete erre tanít meg minket, hogy a kimondatlan igazság is hazugság, hogy egy apró feldítés is mekkora galibát tud okozni, és hogy bosszúból hazudni igenis kegyetlenség.

Különösen érdekesek a karakterek, akiket igazság szerint nem lehet igazán megkedvelni. Ellen végig naív és szeretetre éhes. Bár megelégszik egy-két ember figyelmével, de nekik teljes mértékben kiszolgáltatja magát, amit például Sasha teljes mértékben kihasznál. Ő azaz ember, aki mindenkit kizsigerel, teljes mértékben maga alá rendel, önző és csak a saját érdekeit nézni, mindegy neki, kin gázol ezért keresztül. A Monkton család egy az egyben érdekes jelenség volt, akik közül egyedül Daniel emelkedik ki, talán a körülmények ellenére az ő karaktere volt a legpozitívabb, akiről még szívesebben is olvastam volna. Karina, Ellen gyermekkori barátnője volt talán a három tinilány közül a leginkább érthető számomra, hiszen őneki olyan szörnyűségeket kell feldolgoznia, amikkel sajnos kevés ember bírkózik meg, mindemellett pedig ott van az is, hogy legjobb barátnője akarva-akaratlanul, eltaszítja maga mellől. Sajnos szpoiler nélkül nagyon nehéz beszélni a történetről, de ennyit róla muszáj megemlíteni. Mindezek ellenére az volt a karakterekben a figyelemre méltó, hogy bár senki se volt igazán szimpatikus, izgultam értük, ezek nélkül a személyiségjegyek, jellemek nélkül nem lett volna az igazi ez a regény.

Nagyon tetszett ez a regény, az írónő most se okozott csalódást. A fejezetek most is rövidek, pörgősek voltak és habár itt-ott lassúnak éreztem az információk csöpögtetését, mégsem bántam a felfezetést. Olivia és Ellen váltakozó szemszöge tökéletesen kiegészítette egymást, és habár könnyű kitalálni a csattanót, mégis élvezettel fejezzük be a könyvet, hiszen mikor azt hisszük, már mindent tudunk, megjelenik Karina, ami elbizonytalanít és tovább szítja a könyv feszültségét.

Azoknak, akik szeretik a pörgős regényeket, a krimiket vagy a pszichothrillereket, bátran merem ajánlani! Laura Marshall nekem most sem okozott csalódást.

A recenziós példányért köszönet a 21. Század Kiadónak!

Hozzászólások

Benedek Eszter

Kétségtelenül könyvfüggő vagyok. Pontosan ezen okból kerülöm a könyvesboltokat a bevásárlóközpontokban. Kár, hogy a webshopokat nem lehet... ?

Change Language To: Hungarian