Filmajánló: Szenvedélyek viharában
Montana. Hegyek, völgyek, folyók, erdők, medvék. Kifejezetten ritka, hogy egy táj ugyanúgy szereplője legyen egy történetnek, mint az emberek. Legtöbbször csak egy helyszín, ahol sor kerülhet bizonyos eseményekre. De nem most, nem a Szenvedélyek viharában esetében. A fák, a mezők ugyanúgy elszenvedői a Ludlow család tragédiáinak, mint annak tagjai.
“Van, aki meghallja belső hangjait és aszerint él. A többiek megőrülnek vagy legendává lesznek.”
Long long time ago…
Az 1900-as évek elején járunk, az első világháború a küszöbön toporog, amikor a három főszereplő, Samuel (Henry Thomas), Tristan (Brad Pitt) és Alfred (Aidan Quinn) története kezdetét veszi. Előbbi nemrég jegyezte el a lányt, akit szeret, a másik kettő pár nélkül éli életét a családi farmon, távol a civilizációtól. Alfred, a legidősebb, vágyik a nagyvilágba, vágyik az üzletemberek világába. A középső testvér, Tristan viszont szívesebben tölti mindennapjait a vadonban, medvékre, vadlovakra vadászva, ahogy azt a velük egy háztartásban élő őslakos indiánok tették hajdanán. A megszokott kerékvágásban a változást Samuel jegyese, Susannah (Julia Ormond) hozza, aki, mint művelt, gyönyörű, dolgos nő, egyből leveszi a lábáról a másik két fiútestvért is.
Azonban az első világháború hírei hozzájuk is eljutnak, és Samuel megvédése érdekében – aki a leginkább szánja el magát arra, hogy megvéd egy olyan országot, ahol még sosem járt – mindhárman csatlakoznak a sereghez. Minden igyekezete ellenére a két idősebb fivér egyedül tér vissza a frontról, és a gyász még közelebb hozza Alfredot, Tristant és Susannah-t, leginkább az utóbbi kettőt.
Szereplők és szimbólumok
A film leginkább Tristan életére fókuszál, a két világ – a civilizáció és a vadon – közti tengődésére, énkeresésére. Éppen ezért jelenik meg még egy nőalak, a fiúk édesanyja után elnevezett Isabell 2 (Karina Lombard), egy helyi indiánlány, aki Susannah-val szemben a vadont képviseli. Ugyanilyen jelkép a medve, ami a fiú vérét veszi a film elején, és ami a narrátor indián, Egy Döfés (Gordon Tootoosis) szerint utána tovább él benne, ahogy azt az indián kultúra tartja.
Persze a többi mellékszereplőre is ugyanannyi idő és figyelem jut. A három testvér, az édesapa és a két nő lelkivilágát ugyanannyira ismerjük meg, így válik a Szenvedélyek viharában nem csak egy romantikus, háborúellenes történelmi filmmé, de egyúttal egy családi drámává is, egy érzelmi hullámvasúttá, amiből nem lehet kiszállni a két és fél óra alatt. A színészek remekül alakítják a rájuk osztott szerepeket, a zene pontosan passzol a jelenetekhez, hatványozva ezzel a drámai hangulatot – és a cselekmény, a történet, ami generációkon ível át! Biztos megvannak a maga hibái, én azonban most egyet sem tudnék mondani, a világ minden pénzéért sem.
Könnyen végigülhető, magával ragadó, érzelemdús. A háborúellenes filmek, a lélektani műalkotások szerelmeseinek mindenképp ajánlott, de azoknak is, akik szeretnének többet tudni az amerikai történelem ezen szakaszáról, és szükségük van egy kis “bevezetőre”. Időtálló, majdnem minden korosztálynak ajánlott.