Filmek

Filmajánló: Maboroshi – Az illúziók gyára

Szerinted te mit tennél, ha hirtelen megállna az idő, rajtad kívül mindenki számára? Pihennél kicsit, kihasználnád a szabadságot arra hogy rendet rakj a fejedben és a környezetedben? Vagy bepánikolnál és megpróbálnál megoldást keresni erre az érdekes problémára? És ha már itt tartunk, mégis mitől állhat meg az idő? Többek között ezekre a kérdésekre ad választ a Maboroshi című film.

Egy meglehetősen egyedi időprobléma

Történetünk helyszíne egy hegyaljai ipari kisváros, Mifuse lakossága. Egy éjjel tűz üt ki a község bevételét adó vasgyárban, majd mintha megrepedne az ég, végül pedig füstszörnyek jelennek meg, hogy befoltozzák ezeket a repedéseket. A város lakói tanácstalanul próbálják kideríteni, pontosan mi történt, miközben ugyanúgy élik mindennapjaikat, ahogy eddig. Vagyis hát ugyanúgy, kivéve egy dolgot: hamarosan észreveszik, hogy megfagyott az idő.

Nem a szokásos sci-fi helyzet ez, amikor az emberek megfagynak séta közben és szó szerint meg lehet számolni a szemcséket annak a szerencsésnek, akire nem hatott a jelenség. Mifuse inkább ugyanazt az egy napot éli át újra és újra, aminek a végén mindig tűz üt ki a gyárban. A civilek azonban hisznek abban, hogy egy nap az idő újraindul, ezért önmegfigyelő-iratokat töltenek ki, amelyekben minden végbemenő változást dokumentálnak.

Főhősünk, Masamune Kikuiri a gyári baleset estéjén tizennégy éves. Félhosszú, barna haja, lányos alkata és arca van. Három fiúbarátja van, érdeklik a lányok és illusztrátor akar lenni, ha felnő. Romantikus érzései vannak az egyik osztálytársa, Mutsumi Sagami iránt, azonban nem tesz lépéseket azért, hogy több is legyen köztük. Inkább a barátaival játszik, írja a jelentéseket és várja, hogy az óra ismét járni kezdjen. Minden akkor változik meg, amikor Mutsumi elhívja a vasgyárba, ahol bemutatja egy rá rendkívül hasonló, pár évvel fiatalabb kislánynak. A gyermek alig beszél és úgy nevetgél és játszik, mint egy járni éppencsak tudó csecsemő.

Az ördög a részletekben rejlik

A filmet a Jujutsu Kaisen, az Attack on Titan és a Vinland Saga által népszerűvé vált MAPPA Stúdió készítette. Azok, akik ismerik a stúdió munkásságát, hamar észrevehetik annak névjegyeit. Gyönyörű animáció ami egyszerre idézi a szimpla japán rajzstílust és a modern műremekek szemgyönyörködtető részletességét. A legtöbb jelenet szinte szivárványszínben pompázik, ezzel szemben másoktompa, sötét képkockák, amiknek az üzenete a kontraszt miatt kétszer akkorát üt. Az idő egy helyben állása olyan részletekben mutatkozik meg, mint a fájdalom hiánya az öregek és a fiatalok esetében is vagy a terhes fiatal felnőtt üres babakocsija. Emellett a zene és a japán, illetve angol szinkron is rendkívül passzol a történethez, nem beszélve a fordulatokkal és érzelmekkel teli cselekményről, ami bőven ad gondolkodnivalót a nézőnek. Mivel a film egy kisvárosban játszódik csupán, így mind a fő- és mellékszereplőkre több fókusz kerül, mint általában. Nem mind vannak a végletekig kidolgozva, azonban a kétórás játékidő alatt bőven van esélyünk megismerni őket.

Elsősorban az komolyabb filmek szerelmeseinek ajánlom a Maboroshi-t. Néha nehéz követni, mi történik és inkább való az idősebb tiniknek  és afölött. Ha hasonlítanom kéne egy filmhez, akkor azt mondanám, aki a Szavak kertjét élvezte, annak ez a történet is tetszeni fog. Hasonló rajzstílus, érzelmi gazdagság és mély üzenetek, amiket talán több újranézés után értünk meg. Nem azért, mert túl elvont lenne, inkább azért, mert aki először nézi a Maboroshi-t, nem tud egyszerre egy elemre koncentrálni – a zene, a vizuális elemek és a történet mind megér egy-egy külön mozizást.

Richard Osman – Az utolsó ördög

Kannibalizmus és keserűség | Agustina Bazterrica – Pecsenyehús

Hozzászólások