Pap Éva – És újra felkel a nap

Szenvedély, romantika, szerelem és egy baleset, ami mindent megváltoztat, mindez a második világháború idejében, Jugoszláviában. Pap Éva És újra felkel a nap című regényében egy szabadkai szerelmi háromszöget elevenít meg az olvasók számára, aminek ötletét saját férjének családja inspirálta.

A történet főszereplője egy fiatal édesanya Eszti, aki férjével együtt egy vendéglőt vezet Szabadkán. A nőnek minden vágya, hogy Józsika mellett további gyermekei szülessenek, a tervét azonban szertezúzza egy váratlan baleset, ami a férjét, Stevant éri. A férfi onnantól kezdve nem képes arra, hogy testi örömöket okozzon az asszonyának és bár megígérik egymásnak, hogy soha nem hagyják el a másikat, házasságuk mégis kezd megromlani. Stevan elhidegül feleségétől és bár a nő próbál hűséges maradni hozzá, akaratlanul is fellángol benne a régi vonzódás a férje legjobb barátja felé. Martin és Eszti találkozgatni kezdenek és a nő újra a boldogság felé kezd haladni, míg férje egyre inkább az alkohol felé.

A regény azonban sokkal többet takar egyszerű szerelmi háromszögnél, ugyanis Eszti hithű keresztény, ezért hatalmas őrlődés folyik le benne. Szereti a férjét, aki mellett elköteleződött, ugyanakkor szerelmes Martinba is, aki meg tudja adni neki azt a gyengédséget és testi vágyat, amit férje már nem. Megérdemli-e egyáltalán azt, hogy két férfi szeresse? Meddig lehet vajon így élni?

A regény akárcsak egy napló, úgy mutatja be az olvasók számára a szerzőnő Eszti történetét. A két évtizedet felölelő romantikus regény tele van szerelemmel, romantikával, fájdalommal és megannyi érzelemmel, amit nem csak a két férfi, illetve a család közötti vívódás ölel fel, hanem bizony a háború, illetve az államosítás is. A családjuknak ugyanis ezekkel a nehézségekkel is meg kell küzdenie, így elsőkézből tapasztalhatták meg azt, milyen, ha valaki felbosszantja az államot, Esztinek ugyanis sikerül bajba kerülnie azáltal, hogy megpróbálta megvédeni azt, ami az övék.

Megannyi izgalom és fordulópont lapult meg ezalatt a háromszáz oldal alatt. A történet szépen, apránként építkezett és mindent alaposan bemutatott. Megismerhettük a lánykérést és a baleset előtti időket is, amíg még minden rendben volt, így jutott elég idő arra, hogy mindenkiről kialakítsunk egy véleményt és ezáltal felfoghassuk, miért is őrlődött annyit Eszti, miért ragaszkodott annyira Stevanhoz. A férfi ugyanis valóban szerette feleségét, annyira, hogy szemet bírt hunyni afölött, hogy feleségének mással van viszonya, hiszen tudta, ő nem tudja megadni mindazt a nőnek, amit egy házastársnak meg kell.

Alig várta, hogy írhasson Martinnak, de elfogta a kétely, hogy szabad-e kimutatni az érzéseit. Tudta, hogy elindul egy úton, amiről még nem látszott, hogy örömmel vagy bánattal van-e kikövezve.

Nagyon tetszett a regényben levő számtalan fordulat, amikre az olvasó javarészt egyáltalán nem számít. Kész érzelmi hullámvasutat éltem meg az olvasás alatt. Mikor azt hiszi az ember, hogy végre minden kezd a helyére állni, újra jön egy nehézség, amitől összeszorul a szíve. A legjobban mégis az lepett meg, hogy még én sem tudtam eldönteni, mi tévő legyen Eszti, így együtt őrlődtem vele együtt. Vajon hű marad a férjéhez és családja mellett marad vagy mást választ? Még én sem tudtam eldönteni melyiknek örülnék, olyan szerethető karakterré tette az írónő mindkét férfit.

De nem csak az ő karakterük lett ilyen megnyerő. Pap Éva már az első könyvében is nagyszerű mellékszereplőket tudott megalkotni, kezdve Eszti édesanyjával Margóval, akiről bár szívesen olvastam volna többet, mégis tökéletesen el tudtam képzelni. Férje Grgo még inkább felkeltette a kíváncsiságom, mivel nem éppen egy pozitív személyként él Eszti szívében, mégis nagyon összetett figura. Ővelük és a baráti társaság, a vendéglő többi tagjával a szerzőnő tökéletesen átadta az 1930-40-es évek béli Jugoszláv hangulatot. A levelezéseikkel, utazásaikkal, baráti összejöveteleikkel, mind-mind erősítették a regényt.

Gyönyörű, szívmelengető olvasmány Szabadkáról. Tanulhatunk belőle népi kifejezéseket és szavakat, szerb kifejezéseket, amik tovább növelik az olvasmány értékét. Magunk elé eleveníthetjük a Jugoszláv térséget, a lovashintókat, viseleteket és a vidéki hangulat összes velejáróját. Mindezt megkoronázza az utószó, amibe Éva leírja, hogy Eszti, Martin, Stevan, Ilka valós személyek voltak, ami  engem arra késztetett, hogy újra átgondoljam az olvasottakat. Nekem mit jelent a szerelem? Az ígéret? Én mennyire értékelem azt, amim van, az élet apró örömeit?

Összességében egy csodálatos regényt olvashattam az Álomgyár Kiadó jóvoltából, amit ezúttal is nagyon köszönök nekik. Ha egy olyan olvasmányt kerestek, ami egyszerre gondolkodtat el és hatol a szívetekig, akkor az És újra felkel a nap egy remek választás lesz.

Borítókép forrása: promenad.hu

Hozzászólások

Benedek Eszter

Kétségtelenül könyvfüggő vagyok. Pontosan ezen okból kerülöm a könyvesboltokat a bevásárlóközpontokban. Kár, hogy a webshopokat nem lehet... ?