Billy Elliot és a homofóbia
Június elején megjelent egy cikk a Magyar Idők honlapján, amiben az Erkel Színházban előadott Billy Elliot musical történetét bírálta egy néző, méghozzá olyan módon, ami nyilvánvalóvá tette, hogy mekkora rejtett előítéletek lakoznak még mindig a az emberekben. A cikk szerzője egyenesen botrányosnak nevezte az egész művet, méghozzá olyan alapon, miszerint az káros hatással lehet a fiatalok fejlődő identitására. Ezt a kissé ingatag lábakon álló teóriát, azóta nagyon sok platformon bírálták és rengetegen keltek az egyébként könyvből készült musical védelmére.
A történet főszereplője Billy Elliot, akit bányász édesapja bokszedzésre küld, ám később kiderül, hogy a fiú szívesebben balettozik, mint bokszol. Ebből az alaphelyzetből természetesen rengeteg konfliktus és érdekes helyzet kerekedik, a környezet értetlenül áll, a főszereplő döntése előtt. A rendkívül nagyszabású előadás sok nézőt vonzott Magyarországon is, a legtöbben az egekig magasztalták a musicalt, ám született pár rosszindulatú vélemény, mint például a fentebb említett cikk.
Ez még olyan szempontból nem is lenne annyira meglepő, hogy nyilván nem ez az első előadás, vagy egyáltalán művészeti alkotás ami negatív kritikát kapott, viszont a körülötte kialakult indulatgyűrű és annak hatásai már igenis elgondolkodtatóak. A színház ugyanis a cikk megjelenése után 15 Billy Elliot előadását törölte, nézőhiányra hivatkozva.
Már ha a cikk alapelgondolását nézzük, rögtön kiszúrja a szemünket a hiba. Hogyan tarthatunk ott a 21. századi, elméletileg gondolkodásilag és infrastruktúrálisan fejlett Európában, hogy néhányan még mindig szent meggyőződéssel hiszik, hogy a homoszexualitás választás kérdése?
Ennek apropóján, összegyűjtöttünk nektek jó pár tévhitet a homoszexualitással kapcsolatban, remélve, hogy ez eljut esetleg azokhoz is, akik újságíróként formálják az emberek véleményét. Ugyanis azt elég sok külső hatás tudja befolyásolni, ellentétben a nemi identitással.
1. A homoszexuális emberek könnyen felismerhetők kinézetük, viselkedésük alapján.
Szó, ami szó, előfordul erre is példa, de megint csak nem ez az általános. Ugyan hajlamosabbak lehetünk azt hinni, hogy a maszkulinabb megjelenésű nők nagyobb eséllyel leszbikusok, mint törékeny társaik, illetve, hogy a megjelenésükre jobban adó, vagy netán még érzékenyebb férfiak melegek, erre rengeteg ellenpélda létezik. Nem is hinnénk életünk során hány homoszexuális emberrel találkozunk, akikről bármennyire éles szeműek vagyunk, nem látszik kívülről, hogy milyen az identitása.
2. A homoszexualitás választás kérdése.
A legnagyobb és egyben a legártalmasabb tévhit az összes közül. Nyilvánvalóan ezt is, mint oly sok mindent, az ismeretlentől való félelem táplál, hiszen az ezen eszmét leghangosabban hirdetők, kizárt, hogy valaha komolyabban beszéltek volna homoszexuálisokkal a nézeteikről, az identitáskérdésről. De elég ha csak higgadtan belegondolunk: ha mi azt mondanánk, hogy holnaptól márpedig homoszexuálisak leszünk, mégis mennyi esély lenne, hogy az valóban megvalósulna? Vagy ha esetleg zavarna minket, ha a melegekkel kellene magunkat egy lapon emlegetni, akkor jöjjön egy másik példa: például ki nem állhatjuk a mangót, akkor nem fogjuk csak azért megszeretni, mert hirtelen meg akarjuk.
3. A homoszexualitás betegség, amit pszichoterápiával gyógyítani lehet.
El sem hisszük, hogy ezt még manapság is külön ki kell hangsúlyozni, ám a példák ezt mutatják. Sokan ugyanis még mindig abban a hitben élnek, hogy a melegek beteg emberek, valamiféle genetikai elkorcsosulás áldozatai, akiket sajnálni kell és emellett minél hamarabb pszichoterapeutához küldeni. Ez egyáltalán nem igaz! Számos példa mutatja inkább azt a sajnálatos tényt, hogy sok homoszexuális azért kerül pszichológushoz, mert környezeti hatások annyira belenevelik a félelmet, hogy nem tudja feldolgozni, nem meri felvállalni melegségét.
4. A homoszexuális szülők kevésbé jók, odaadóak, mint a heteroszexuális szülők.
Sokan azért támadják még mindig a melegházasságokat, mert még mindig azt vallják, hogy a gyermek egészséges fejlődéséhez szükséges családmodell az anya-apa szülőfelállás. Ezt azonban már kutatási eredmények is megcáfolták. Ezek kimutatták, hogy a meleg párok gyermekei ugyanolyan jól teljesítenek, mint heteró szülőkkel rendelkező társaik és párválasztásukban sem befolyásolja őket szüleik mintája.
5. A meleg kapcsolatok általában rövid életűek, és csak a szexualitásra kerül a hangsúly.
Tény, ami tény, a melegeknek alapból sokkal nehezebb párt találni, így nagy átlagban elmondható, hogy náluk már az egy éves párkapcsolat több évesnek felel meg. Ennek ellenére azonban tévedés azt állítani, hogy csakis a szex számít nekik, és minden meleg kapcsolat kérészéletű. Igenis léteznek olyan azonos nemű párok, akik már évek óta együtt vannak és olyanok is, akik valóban csak pár hónapot töltenek együtt. Csakúgy, mint a heteróknál.
6. Melegek azokból lesznek, akiket valamilyen trauma ért gyerekkorukban.
Az egyik legnevetségesebb tévhit, ami még mindig fennmaradt a melegekkel kapcsolatban. Ehhez szinte rögtön csatolni szokták azt is, hogy a gyerekkori traumából kifolyólag a homoszexualitás csak valami szexuális aberráció ezeknél az embereknél. Egy hiteles kutatás sem született még ennek bizonyítására, semmi sem igazolja az állítás helyességét. Ellenpélda azonban annál több akad. Sokkal több olyan áldozatról lehet tudni, aki felnőtt korában természetesen sokkal korlátozottabb módon, de mégis heteróként találta meg a boldogságot, mint fordítva.
Összefoglalva álláspontunkat: szeretnénk rávilágítani arra, hogy a homoszexuálisok is ugyanolyan emberek és ugyanolyan jogokat érdemelnek, mint bárki más. Emellett, ugyan nem vagyunk naivak, mégis reménykedünk benne, hogy legalább pár ember gondolkodását, vagy hozzáállását sikerül megváltoztatnunk a témával kapcsolatban és talán egyszer eljutunk odáig, hogy a meleg párok is ugyanúgy végig merjenek menni az utcán kézen fogva, mint heteró társaik.