Benjamin Alire Sáenz – Életem kifürkészhetetlen logikája

A kamaszkor az egyik legmeghatározóbb szakasz az életünkben. Serdülünk, döntünk a jövőnkről, bizonyos kérdésekre megkapjuk a választ, igyekszünk tapasztalatokat gyűjteni, mielőtt kirepülnénk a fészekből, és kezdetét venné a nagybetűs Élet. Nem csoda hát, hogy rengeteg író tinédzser, vagy legalábbis fiatal felnőtt karaktereket alkot meg, és az ő szemszögükből mutatja meg, hogyan látja a világot, hogy vélekedik egyes dolgokról.

Az Aristotle és Dante a világmindenség titkainak nyomában szerzőjének második Magyarországon megjelent regénye, az Életem kifürkészhetetlen logikája is egy tizenhét, idő közben a tizennyolcadik életévét betöltő fiúról és a körülötte lévő emberekről szól.

Salvador – szerettei körében Sal illetve Sally – Silva napjai ugyanolyanok, mint bármelyik másik fiúé. A legjobb barátaival lóg, időnként meglátogatja a nagymamáját és izgul utolsó évei, valamint az azt követő időszak miatt. Sal nem keresi a bajt, nem lázad, nem iszik, a kapcsolata az apjával harmónikus.

A tizenkettedik tanéve első napján azonban verekedést kezdeményez. Az apja elbeszélget vele erről, de büntetést nem kap, innentől kezdve Sally mégsem érzi azt, hogy ugyanaz a srác lenne, aki volt. Egyre többször jut eszébe a vér szerinti apja, akit sohasem ismert, és vonja kétségbe, hogy csakis a neveléstől függ-e, milyen emberré válik valaki.

Minden karakternek megvan a maga bonyodalma, tragédiája, amit Sal szemén keresztül látunk. Nagymamája, Mimó, akivel leginkább megtalálja a közös hangot, megbetegedik, édesapja, Vincent egykori párját látja viszont hosszú évek után, legjobb barátai, Sam és Fitó pedig a szüleikkel küzdenek nap mint nap. Mindegyikük elég időt kap a színpadon, hogy elmondja a saját történetet, ami valamilyen módon segít Sallynek, hogy válaszokat kapjon a kérdéseire.

Ajánlom mindenkinek, aki maga is válaszokat keres. Mindenkinek, aki kíváncsi mások történeteire, illetve el akarja mondani a sajátját.

Moly

Hozzászólások