Alix E. Harrow – Tízezer ajtó
Te hova menekülsz, ha valami elől el szeretnél rejtőzni? Mit teszel, ha eleged van a napjaidból, az emberekből és semmi mást nem szeretnél, csak egy picit elvonulni mindentől és mindenkitől? A Tízezer ajtó főszereplője ilyenkor olvasni kezd…
A Tízezer ajtó története egy January nevű lánnyal veszi kezdetét, aki először 1901-ben találkozik az első Ajtajával. Mert hogy ebben a regényben az Ajtókat nagy “A”-val írják. Nem is akármilyen okból. Ezek az Ajtók arra képesek, hogy átjárókat nyissanak egyik világból a másikba, egy másholba. January egy rét közepén pillantja meg az első Ajtaját, amely egy olyan helyre nyílt, amit a tengerek uraltak. Itt megpillantott egy érmét, amit felvett, majd a zsebébe is süllyesztett. Ez az egy emléke volt erről a varázslatos eseményről tíz éven keresztül, amikor is ajándékba kapott egy különleges, bőrkötéses könyvet, amely a Tízezer ajtó címet viselte.
Szerettem volna valamilyen nagyobb falkába tartozni, hogy ne bámuljanak folyton, hogy pontosan tudjam, hol a helyem. Mint megtapasztaltam, „tökéletesen egyedi példánynak” lenni magányos dolog.
Alix E. Harrow regénye így lesz történet a történetben, könyv a könyvben, ugyanis January ahogyan fedezi fel ezt a különleges olvasmányt, amely a mi kötetünk címét is viseli, úgy ismerjük meg mi is az Ajtók történetét. Mik is ezek valójában, milyen jelentőségük van, mennyire valóságosak és azt, hogy milyen erejük is van a szavaknak. A lánynak azonban ennél többet is jelent ez a könyv. Ez jelenti számára az ismeretlenbe vezető utat, a menekülést, és a történelmet.
Izgatottan vártam a Tízezer ajtó című könyvet, hogy a kezembe vehessem, hiszen elképesztően gyönyörű a borítója – ami egyébként pont olyan anyagú, mint az egyik kedvenc trilógiám, A holló jele. Kíváncsi voltam, mit rejt ez a kulcslyuk, mit fogunk kapni ettől a történettől? Őszinte leszek, nem olvastam el a hátoldalát, nem volt semmilyen elképzelésem, ezért nagyon meglepődtem, mikor egy fiatal lány keze által tartott könyvet olvashattam a könyvön belül, amely olyan világba, világokba kalauzol, amikre jómagam is kíváncsi lennék. Teljesen együtt éreztem January-vel és ugyan úgy menekülésként fogtam fel a nehéz mindennapokból ezeket a fejezeteket, akárcsak ő.
Egy lebilincselő történet, amely garantáltan kiragad a hétköznapokból.
January élete ugyanis nem volt egyszerű. Édesanyját még csecsemőkorában elvesztette, édesapja pedig folyamatosan üzleti úton volt, így a gyermeket apja főnöke, Mr. Locke nevelte fel. A férfi egyfajta kincsként kezeli a lányt, January mégis különböző abúzusokat kell, hogy elviseljen. Ezek hatására erős és határozott lánnyá vált, aki igazi könyvmoly, így nagyon egyszerű volt beleképzelnem magamat. És ha már a könyvmolyságnál tartunk, nagyon tetszett, hogy számtalan könyvről említést tesznek amik között szerepel például az Alice csodaországban, csak hogy az egyiket említsem.
Kifejezetten a kedvemre való volt, hogy bár be vagyunk zárva először a Locke házba, majd máshova, Adalaide történetének, illetve az Ajtóknak hála utazhatunk, járhatunk egyik világból a másikba és új dolgokat és élményeket tapasztalhatunk meg általa. Habár az elején picit lassan indul be a történet, mégis egyből magába szippant, az információt pedig csak úgy szívjuk magunkba, egyre többre és többre szomjazunk.
Furcsa érzés, amikor a legvadabb elképzeléseink igaznak bizonyulnak.
Alix E. Harrow fantasy regénye nagyszerűen vezet be minket a cselekménybe, így az is könnyedén magáénak érezheti az egészet, aki még csak ismerkedik ezzel a műfajjal. Végig izgalmas és eredeti, amely kitűnően tartja fent a feszültséges és az érdeklődést. Pont emiatt azoknak is érdekes lehet, akik már járatosak a témában és szívesen olvasnának egy újabb lebilincselő történetet.
A recenziós példányért köszönet az Agave Könyveknek!