Alan Rickman – Őrülten, mélyen
Nem hazudok ha azt mondom, Alan Rickman naplója, az Őrülten, mélyen azon kevés könyv közé tartozott, amit már tavaly eldöntöttem, hogy mindenképpen beszerzek. Habár felvetődött bennem, hogy mennyire etikus egy elhunyt személy ilyen bensőséges írásait kiadni, ugyanakkor mégis ott volt bennem a kíváncsiság, hogy vajon mi járhatott egy ilyen zseniális színész gondolataiban?
Az Őrülten, mélyen című kötet során naplóbejegyzések által ismerhetjük meg sokkal mélyebben és behatóbban a híres színészt, aki számos díjat tudhat magáénak. Az előszót Emma Thompson írta hozzá, amit már önmagában nagyon jólesett olvasni, hiszen sugárzott belőle a tisztelet és a szeretet, amit Alan Rickman iránt érzett.
Gyönyörű kiadvány
Hatalmas tisztelet a Kossuth Kiadónak, ugyanis ez a hatalmas könyv csodaszép kiadásban jelent meg. Keményfedeles, védőborítóval ellátott verzió, ami alatt egy egyszerű, fekete design lakozik. Azonban a belsejében a színész kézírásával ellátott, eredeti naplóbejegyzései láthatók. Zseniális, kreatív megoldás!
Rengeteg új információ
Miután túljutottam az előszón és a bevezetőn, pici megakadtam az olvasással. Bevallom, hogy Alan Rickman számomra a Harry Potter sorozattal lopta be magát a szívembe és nagyon kevés más filmben láttam. Pontosan emiatt, semmit nem tudtam az életéről és nagyon sok mindennek utána kellett néznem, ugyanis nagyon sok színész, film és említett téma kapcsán nem voltam ismeretben. Persze sokat segített a rengeteg lábjegyzet, de egy kicsit az is ijesztő volt.
Tartalom
A naplóbejegyzések 1972-ben kezdődnek és egészen 2015 decemberéig írta őket, ami számomra elképesztő. Mennyi kitartás, kreativitás elszántság kell ahhoz, hogy valaki ennyi éven keresztül vezessen feljegyzéseket a tapasztalatairól, érzéseiről, úgy kompletten az életéről. A kiadvány végén ráadásul egy függelék is található, ahol a 27 fennmaradó naplóból láthatunk részleteket.
Mikor elkezdtem a kis rövid bejegyzéseket olvasni – ahogy fentebb is említett -, rá kellett jöjjek, hogy mennyire nem vagyok képben a filmes szakma embereivel. Rengeteg színészt, rendezőt, írót és egyéb szakmabelit ismert és írt róluk, akikre mind kíváncsi voltam, ezért akárhányszor szó volt valakiről, nemcsak a lábjegyzetet néztem meg, hanem az interneten is rájuk kerestem, amint volt rá egy kis időm. Ezáltal nemcsak egy utazás volt ez Alan Rickman gondolataiba és érzéseibe, hanem egy ismeretterjesztő is a filmes világba.
Lenyűgöző volt olvasni és nem csak ezekért, hanem mert megismerhettem, hogy mennyire szeretett utazni, hogy rajongott a művészetekért, elhivatott volt és mindenekfelett valódi ember, aki ugyan úgy csinált hétköznapi dolgokat is, mint mindannyiunk. Na meg neki is voltak jó és rossz napjai. Nagyon tetszett, hogy nemcsak az önfeledt és jókedvű Alanről olvashattunk, hanem a fáradt, nyűgös és mérgesről is.
Harry Potter kulisszatitkok
Amire pedig a leginkább vártam, azok a filmekkel és filmforgatásokkal kapcsolatos bejegyzések, amik közül egyértelműen a Harry Potter érdekelt a legjobban. Szerencsére ezek sem maradtak el és számos újdonságot, érdekességet olvastam ezzel kapcsolatban, amit egyszerűen imádtam! Amennyire lassan ment az eleje a sok lábjegyzet és utánanézés miatt, úgy faltam az összes ilyen bejegyzést. Igazi kincs és érdekesség!
Alan Rickman naplója igazi éke lesz a könyvespolcomnak. Fantasztikus, lenyűgöző mű, amilyet korábban még sosem olvastam. Őszinte gondolatok, emlékek és érzelmek vannak benne, amik által sokkal közelebb érezheti magához az olvasó ezt a híres, zseniális elmét és színészt.
Nagyszerű olvasásélmény
Nem volt minden egyes pontja izgalmas és lebilincselő az Őrülten, mélyen című könyvnek, ezt elismerem. Ugyanakkor Alan az életével töltötte meg a naplót, amikhez hozzátartoztak ezek az apró gondolatok, megjegyzések és ettől csak még inkább igazivá és emberibbé vált az egész. Az utolsó bejegyzések, ahol már élete végéhez közeledett, és teljesen megváltozott a stílusa és a témája, tematikája, különösen mélyen érintett. Nem csak azért érzékenyültem el, mert a kötetnek a vége felé tartottam, hanem azért is, mert teljesen átjárt a múlandóság érzete.
Köszönöm szépen a Kossuth Kiadónak, hogy átélhettem ezt az élményt!