Könyvek

Abbi Waxman – Felnőttképző

Abbi Waxman regénye a Felnőttképző figyelemfelkeltő címével hívta fel magára a figyelmemet. Ehhez társult az egyértelműen hozzá passzoló borító is, így nem csoda, hogy egyből kíváncsi lettem, mégis miről szólhat ez a könyv?

A könyveknek csak az a fontos, hogy elolvassák őket, ezen túl nem nagyon törődnek mással, azt hiszem.
– Igen, gondolom – bólintott Laura, aki még soha nem töprengett el azon, milyen belső motivációk hajtják a könyveket.

A történetről

Laura Costello napja igazán pechesen indult, mikor a bérelt lakása leégett és még bőrig is ázott, miközben új lakhelyét, Los Angeles utcáit fedezte fel. Egyből be is siet az első helyre amit talál, egy könyvesboltba, ahol Nina Hill és dolgozói fogadják. Csakhamar összebarátkozik velük és segítségükkel nekiáll, hogy helyreállítsa életét. Új szállást találjon, ruhákat szerezzen és hogy túl tudjon lépni kudarcba fulladt kapcsolatán. Vajon sikerrel jár? Vajon megtalálja a kérdést arra, hogy mihez kezdjen az életével, jó úton halad?

Nagyon tetszett a regényben, hogy Laura milyen szerethető karakterekkel vette kerül magát már a kezdetektől. Habár picit sok szereplők kapunk, akiket néhol nehéz beazonosítani, mégis üde színfoltjai voltak a történetnek. A bolt tulajdonosa, Nina, habár nagyon furcsa volt a sok ténnyel és indokolatlan információval, mégis hamar megkedveltem. Hasonlóképpen voltam Polly-val is, aki a segítségnyújtás mellett még azt is bevállalta, hogy a vadidegen fiatal nőnek szállást biztosíton. Ez egyszerre volt számomra igazán hősies és nagy esztelenség, bár mint kiderül, ezek a hirtelen döntések és érdekes pillanatok igazán jellemzőek Polly-ra.

A szülői elnyomás nehézségei

Laurának, Pollynak köszönhetően tehát a lakhatás biztosított, de ahhoz, hogy az élete újra helyre álljon, sokat kell még dolgoznia. Ilyen például a szüleivel való kapcsolata, akik nem tudják elfogadni többek között a lány azon döntését, miszerint elhagyta egykori kedvesét. Családja kitart amellett, hogy csak akkor tud érvényesülni, ha ott van mellettük és azt teszi, amit ők mondanak. Meggyőződésük, hogy jobban tudják azt, mi jó Laurának és a kezdeti nehézségek után meg is inog főszereplőnk. Felötlik benne a bizonytalanság, megkérdőjelezi a döntését, hogy vajon jól döntött-e, mikor elköltözött? Lehet, mégsem azaz útja, hogy gyógytornász lesz?

Ha idézhetem Taylor Swiftet, „soha, soha, soha, de soha nem jövünk össze újra!”.

A Felnőttképző olvasása során többször elöntött a düh, mikor Laura szülei előkerültek. Az ilyesfajta kontroll sajnos nem a legjobbat hozzák ki a gyermekekből. Míg egyesek teljesen a háttérbe húzódnak és nem mernek önállóan előre lépni az életben – sokszor a munkahelyükön sem –, addig mások továbbviszik ezt az attitűdöt és másokat nyomnak el. Nagyon reméltem, hogy Laura kitart álláspontja mellett és sikerül elszakadnia szüleitől és sikerül megtalálnia önmagát.

A változás jó dolog

Laura indíttatása, hogy változtasson az életén, egy baleset során keletkezett. Gyógyulása közben jött rá, hogy érdeklődik a fizikoterápia és a gyógytornászat iránt és oktatási céllal érkezett Los Angelesbe. Ez a változás fontos mérföldkő lett az életében, hiszem ezáltal ismert meg új embereket, kezdte el értékelni önmagát és élni a saját életét.

Ha nem költözik új helyre, talán megmarad arrogáns vőlegénye mellett és akár teljesen a szorongása és pánikbetegsége rabjává vált volna. A lány ugyanis a baleset után ezekkel küzd, különösen, ha autóba kerül. Ennek leküzdésében lakótársai nagy segítséget nyújtanak, köztül a Jóképű Bob is, aki sokkal több, egy helyes pofinál.

Könnyed, szórakoztató fejlődéstörténet

Abbi Waxman regénye teljes mértékben meglepett, nem ilyen sztorira számítottam. A Felnőttképző egy sok szálat, mellékszereplőt mozgató, pörgős történet, ami tele van apró gyöngyszemekkel és tanítással. Én mégis leginkább a humorát szerettem, ami leginkább Polly-hoz, Ninához, a kisebb szereplőkhöz tartozott. Tele volt szórakoztató kommentekkel, beszólásokkal, amiken nagyon jót mulattam. Azonban pont a karakterek mennyisége a kötet hátránya is, hiszen emiatt néhol túl soknak, túlírtnak tartottam.

– Az anyám azt szokta mondani, hogy a nyomásból gyémántok keletkeznek, az állandó irritációból pedig igazgyöngyök.
Maggie elhúzta a száját.
– Igen persze, de a nyomás idegösszeomlást is okoz, az irritáció meg gyomorfekélyt.

A Felnőttképző egy új kezdetről és önmagunk megismeréséről szól. Ha kíváncsi vagy arra, hogy Laura hogyan találja meg a neki szánt utat, hogyan próbálja meggyógyítani múltbéli szerepét és lép ki a családja árnyékából, akkor érdemes a kezedbe venni ezt a regényt.

A recenziós példányért köszönet a General Press Kiadónak!

Debbie Macomber – Séta ​a parton – AH magazin

Hozzászólások

Benedek Eszter

Kétségtelenül könyvfüggő vagyok. Pontosan ezen okból kerülöm a könyvesboltokat a bevásárlóközpontokban. Kár, hogy a webshopokat nem lehet... ?