A szem a lélek tükre… A borító pedig a könyvé?
Mondjon bárki bármit, a könyveknek nemcsak a történeteik, a mondanivalójuk csodálatos, de néha a külsejük is szemkápráztató. Egyszerű? Régies? Esztétikus? Az első, amit általában meglátunk egy könyvesboltban, az a borítójuk. A képi világuk, a betűtípusuk. És igen, gyönyörűek, igen, kiráz a hideg, ha végigsimítasz mondjuk a domborművezett címen, a szerző nevén – és nemcsak az emlékek és a történet iránti szereteted miatt. Van azonban egy dolog, amire nem mindegyik tervező képes. Ez pedig az, hogy előrevetítsék magát a történetet, a mondanivalóját. Mai cikkünkben nyolc olyan könyvborítót hoztunk el nektek, melyek nemcsak, hogy lélegzetelállítóan szépek, de tükrözik a történetet is, amihez készültek.
1. Jennifer Niven – Veled teljes a világ
Történetünk két főhőse Libby, aki Amerika legtúlsúlyosabb tinijeként vált hírhedtté édesanyja halála után, és Jack, aki prozopagnóziában, vagyis arcvakságban szenved. Erről a YA regényről már írtunk korábban, de csak második vagy sokadik olvasásra nyer értelmet maga a borító, ami egyértelműen az arcvakságra és egy idő után Libby és Jack kapcsolatára is utal, valamint az egymásra gyakorolt hatásukra. A borítót David Drummond tervezte, és a magyar kiadás során sem változtattak rajta.
2. Mészöly Ágnes – Rókabérc, haláltúra
A Hanga és Várkony és a Sünimanó szerzője immár két éve adta ki első felnőtteknek szóló krimijét, melyben egy osztálytalálkozó különös fordulatot vesz. Az író kaposvári könyvbemutatóján is említette, hogy bár több variációja is volt a borítónak, örül, hogy a bal oldalt látható mellett döntöttek végül. Az osztálytalálkozó helyszínét, egy, a Rókabérc közelében található, a környező községektől elizolált vidéki házat ábrázolja. Mindemellett utal a regény során mindvégig jelenlévő és a nyomozást lassító, nehezítő folyamatos esőre és sárra. A tervező Bihari Eszter volt, aki többek között a kiadó irodalmi és kultúratudományos folyóiratának borítóját is készítette.
3. Mészöly Ágnes – Darwin-játszma
Egy történet, amelyben négy középiskolás lány el akarja érni, hogy új osztályfőnököt kapjanak, mivel a jelenlegi nem képes kiállni mellettük, mondhatni, egy evolúciós zsákutca. Ám – bár szándékaik ártatlanok – az eredmény sokkolóbb és tragikusabb, mint azt bárki hinné, az utóhatás pedig senkit sem kímél. A Papp Beatrix által tervezett borító pont azt a kegyetlenséget, kiszámíthatatlanságot és elszántságot tükrözi, ami körüllengi a négy főszereplőt, mint egy aura, valamint minimálisan a végkifejlettet is sejteti. Nem tudom, mennyire volt direkt a tervezés, mindenesetre sikerült olyan borítót alkotnia, ami nem kicsitutal arra, amiről a regény szól illetve szólni fog.
4. Rainbow Rowell – Fangirl
Történetünk főszereplője Cath, a visszahúzódó, félénk lány, aki leginkább kedvenc könyvsorozatában és az írásban találja meg a nyugalmat, a boldogságot, és amíg testvére is vele van, nem gondolja, hogy ez másképp is lehetne. Azonban rögtön a regény elején kiderül, hogy külön szobát kaptak, és a lánynak meg kell tanulnia kapcsolatot teremteni a körülötte lévőkkel, akik talán teljesen mások, mint amilyennek képzeli őket. Cath-nek a laptopja a legfontosabb, amögött érzi biztonságban, rendben magát – de ha a töltőt kihúzod a konnektorból, ha áramtalanítod a gépet, helyette a világhoz fogsz csatlakozni, nem igaz? Nem annyira egyértelmű, sokkal rejtettebb a Máthé Hanga által készített borító és a regény közti kapcsolat, mint az előzőknél, de a tükör ott van, és csak az olvasón múlik, meglátja-e benne a lényeget.
5. Krusovszky Dénes – Akik már nem leszünk sosem
Egy könyv, amely első ránézésre és a tartalomjegyzéket szemlélve úgy tűnik, öt hosszú novellát tartalmaz, amik legfeljebb témában függhetnek össze. Csak az utolsó darabját, a Jövevényfolyót olvasva jövünk rá, hogy ezek egy kerek történetet alkotnak más és más szemszögből mutatva be az eseménysorozat egy-egy részét. A fő elbeszélő Lente Bálint, aki noha esküvőre megy szülővárosába, egyik éjszaka kincset talál a hajdúvágási tüdőgondozóban: egy kazettát, amit először meghallgat, majd elveszít, ennek ellenére a regény végére eköré épül maga a történet, ami egész generációkon repül keresztül. Itt nem magára az cselekményre utal a Szilágyi Lenke fotójával készült borító, csupán a lényegre, a kapocsra, a pontra, ahol a szálak összeértek.
6. Benjamin Alire Sáenz – Aristotle és Dante a világmindenség titkainak nyomában
Noha a regény minden jelenetéről és mozzanatáról ódákat lehetne zengeni, a borító sem marad le a történettől. Sarah Jane Coleman és Mark Brabant közös munkája, akiknek nevéhez több száz borító és festmény fűződik. A képen egy kocsit látunk a sivatagban, ami a regény legjelentősebb helyszíne. Akár együtt, akár külön, de a két fiú újra és újra eljön ide, hogy rendet tegyenek a fejükben, hogy átéljék vagy elcsitítsák a bennük tomboló vihart, valamint a történet legikonikusabb jelenete is itt játszódik, valamint – és ez mindkettejük számára rendkívül fontos – egyedül itt nincs fényszennyezés. Egyedül itt látni csillagokat.
“Miközben Dante azt figyelte, ahogy a teleszkóp lencséin keresztül az eget bámulom, azt suttogta:
– Egy nap majd az univerzum összes titkát megfejtem.
Elmosolyodtam.
– Mit kezdesz majd azzal a sok titokkal, Dante?
– Tudni fogom, mit csináljak vele – felelte. – Talán megváltoztatom a világot.
Elhittem neki.”