A sablonos regények öt állandó eleme
Előfordulhat olyan, hogy annyi szuper regényt olvasol mély mondanivalóval, izgalmas cselekménnyel, kidolgozott szereplőkkel, hogy azt mondod: „Ebből elég! Tele van a hócipőm az eredeti történetekkel, ide nekem valami sablonos tiniregényt!” Hogy mindenképpen megkapd azt, amit elvársz, a továbbiakban felsorolunk nektek öt jellemzőt, amit ha az adott könyvednél be tudsz azonosítani, akkor az nem feltétlenül tartozik a legújítóbbak, korszakalkotóbbak közé.
1. TÚL sok érzelgősség
Olvastál már olyan könyvet, aminek szinte ragadtak a lapjai a túl sok érzelemtől?
Fogadjunk, hogy bármennyire is rutinos olvasó vagy, futottál már bele ilyenbe. Hiszen ezek azok a könyvek, amelyek sablonosságuk ellenére (vagy talán inkább éppen amiatt) mindenkinél megfordulnak legalább egyszer.
Tipikus példa: X halálosan szerelmes lesz a rejtélyes, titokzatos, megközelíthetetlen Y-ba, aki persze nem áll egykönnyen kötélnek, 200 oldalas siránkozásokra késztetve ezzel hősnőnket.
2. Tesze-tosza főszereplő
Olyan valaki, aki folyamatosan nyavalyog, legtöbbször az egyes pontból fakadóan és hagyja, hogy mások döntsenek a feje felett és képtelen a változásra, a fejlődésre.
A kastélyba zárt királylány, aki csak arra vár, hogy a jóképű herceg megmentse a gonosz sárkánytól. Olyan valaki, aki minden második oldalon olyan döntést hoz, hogy legszívesebben megrendeznéd lehetőleg egy péklapáttal. De jó alaposan.
3. Szerelmi háromszög
Persze, persze, tudom. A szerelmi háromszöget meg lehet úgy is írni, hogy érdekes és váratlan végkifejletű legyen. Napjaink regényei közül sokban azonban nem erre láthatunk példát. Hiszen melyikünk ne ismerné azt az egyszerű és nagyon sok, főként tiniknek szóló regényben megjelenő helyzetet, mikor a csendes, szürke kisegér főszereplőnőnkre, akit eddig senki még csak észre sem vett, hirtelen felfigyel a jóképű, udvarias és persze kőgazdag jófiú és a vad, megszelídíthetetlen, tetovált, általában minimum motorral furikázó rosszfiú is. Reális ábrázolás? Ugyan hagyjuk már!
4. Új lány, új hely
Nagyon sok kötet fő tartópillére és kiindulópontja ez, mikor az új lány valami fura nevű kis településről hirtelen szülei válása vagy halála miatt kénytelen a nyüzsgő nagyvárosba (legyen az New York, Florida vagy Manhattan) költözni. Itt persze újra fel kell építenie az életét, ami akár így elsőre érdekesnek hangozhat és vannak írók akik meg is tudják érdekesen írni, de az a tapasztalat, hogy a nagy többség sajnos nem. Új lakhely, új suli, ahova általában nem könnyű a beilleszkedés, barátok a különcök közül, összeakaszkodás a méhkirálynővel, mind-mind velejárói az ilyen regényeknek.
5. Kiszámítható fordulatok
Ez az az ok, amiért a legjobban tudunk haragudni egy-egy szerzőre. Az ilyen regényeknél, ugyanis nem kell jósoknak lennünk ahhoz, hogy kitaláljuk mi lesz a HIHETETLEN fordulat a következő oldalon, vagy éppen az egész történet vége. Ez pedig sajnos hajlamos megölni az olvasásélményt.
+1. Meleg mellékszereplő/legjobb barát
Ez egy olyan húzás, ami alapvetően becsülendő lenne, ha nem fordulna elő minden második könyvben. Így viszont már nem olyan sokkoló, ha egy-egy szereplőről kiderül, hogy a saját neméhez vonzódik. Azt észrevettétek már, hogy a legtöbb homoszexuális szereplő fiú? Leszbikusok, transzneműek vagy aszexuálisok sehol, vagy legalábbis csak elvétve. A témáról, az egyik leghíresebb magyar könyves vlogger, Zsófi is készített már egy videót, amit ide kattintva tudtok megnézni!
