30 éves a rendszerváltás

1989 fontos év volt, hiszen ekkor történt meg a rendszerváltás Magyarországon. Ez a korszak hazánk történelmének azon korszakát jelöli, amelynek során az államunk a pártállam, annak kulturális és ideológiai relációival szakítva demokratikus állammá válik. Felszámolták a szocialista rendszert, békés úton átalakult demokratikus köztársasággá. Mivel 1989-ben történtek meg a legjelentősebb események, mint a Magyar Köztársaság kikiáltása vagy éppen Kádár János halála, így ezt az évet tekintjük a vízválasztónak.

1989. március 15-én százezres tüntetés volt Budapesten, amikor beszédet mondott Kis János és Orbán Viktor. Tamás Gáspár Miklós a Varsói Szerződésből való kilépésre, miközben a Szabadság téren, a Magyar Televízió székháza előtt Cserhalmi György felolvasta a tüntetést szervező ellenzéki szervezetek 12 pontját. Az év későbbi szakaszaiban számos egyéb tárgyalás folyt a rendszerváltással kapcsolatban. 1989. július 6-án meghal Kádár János, akinek gyászszertartására és temetésére július 14-én került sor a Kerepesi úti temetőben. Nem sokkal később, szeptember 10-én a magyar kormány megnyitotta az ország nyugati határát az NDK-s menekültek előtt. Nyolc nappal később véget értek a nemzeti kerekasztal-tárgyalások, amelyet az SZDSZ és a Fidesz nem írt alá. Október 10-én döntöttek az MSZMP megszűnéséről és Magyar Szocialista Párt néven új, demokratikus pártot alapítottak. Örökölték az MSZMP vagyonát, de az átalakulást ellenzők Thürmer Gyula vezetésével december 17-én újjáalakították a régi pártot, amelynek Központi Bizottságában tag lett két korábbi politikusuk, Grósz Károly és Berecz János.

Október 23-a már senki számára nem ismeretlen. 12 óra 3 perckor Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök a Parlament teraszáról kikiáltotta a harmadik magyar köztársaságot. November 21-én Németh Miklós bejelentette, hogy az ország bruttó adóssága az év végére eléri a 20 milliárdot.

Az ezt követő év március 25. és április 8. közötti időszakban 43 év után ismét választások zajlottak. A legtöbb szavazatot az MDF szerezte meg, így Antall József alakíthatott kormányt. Ezt követően minden negyedik évben lezajlottak a választások – legutóbb 2018-ban. Május 2-án ideiglenes köztársasági elnököt választottak, aki végül Göncz Árpád lett. 23-án megalakult az Antall-kormány, majd június 7-én bejelentette, hogy 1991 végéig Magyarország kilép a Varsói Szerződésből. Rá két napra az Országgyűlés az MDF-SZDSZ paktum értelmében módosítja az alkotmányt, amely lecsökkenti a kétharmados törvények számát. Augusztus 3-án Göncz Árpád már az Országgyűlés is köztársasági elnökké választja.

“Ha szolgálni kívánok valakit, azokat szolgálom, akiknek szolgálójuk nincsen: a védteleneket, akiknek sem a darutollas úri világban, sem az egyenlők közt egyenlőbbek világában nem jutott jó szó, akik a versenytársadalom versenyképtelenjei, akiknek nincs eszközük megvédeni Önmagukat, s akik épp ezért leginkább szorulnak védelemre.” – Részlet Göncz Árpád parlamenti felszólalásából, 1990. augusztus 3.

A rendszerváltást tehát sok minden megelőzte és a mai napig zajlanak az események. Annyi viszont biztos, hogy számos változást hozott az évek során. Új lehetőségek nyíltak meg az emberek számára, új utak, olcsóbb termékek és még sokáig lehetne sorolni. Megalakultak az utazási irodák, hiszen végre mindenki kedvére mehetett, amerre csak szeretett volna. Cserediákprogramok jöttek létre, és megkezdődtek a bébiszitterként tevékenykedő fiatalok pályafutásai. A magyarok végre eljuthattak mediterrán vidékekre, mint például Olaszország, hiszen előtte maximum Jugoszláviába vagy Bulgáriába mehettek fürdeni. A sok utazás miatt háttérbe került az orosz nyelv és egyre többen tanultak angolul és németül. Ezeknek köszönhetően megváltozott az áruválaszték, hiszen sokkal több termék között kutakodhattunk. Minőségibb ruhákat vásárolhattunk, divatba jött a farmer dzseki és a kockás ing. Sorra nyíltak a turkálók, ahova az árut a nyugati országokból szerezték be. De nem csak a ruhák lettek jobbak, hanem az élelmiszerek is. Sokkal többet válogathattunk, több mindennel ismerkedhettünk meg. Végre megjelent a Milka csoki, az Orbit és a dobozos sör, illetve a játékok terén a legó és a Barbie baba is. Elkezdtünk modernebb zenéket hallgatni, mint Michael Jackson vagy éppen MC Hammer, de ezzel együtt megszűnt a hétfői adásszünet is, nem csak keddenként lehetett sorozatokat nézni. Ennek hatására Uri Geller trükkjei is egyre jobban elterjedtek és különfélébbnél különfélébb műsorokat lehetett figyelemmel követni a tévében. A bútorok területén a jugoszláv márkák után eljutottunk oda, hogy mára már szinte mindenki az IKEA-ból vásárol magának.

1989-ben azonban még érdekesen zajlottak a történelem órák. Nem tanulhattak 1956-ról, mert féltek, viszont az új helyzetről még senkinek nem volt ismerete. Nem volt hozzá tananyag, így az 1945 utáni időszak még az érettségikben sem volt benne. Korábban nem kerültek ki információk a hazánkról, az amerikaiak szinte alig hallottak rólunk. Sokkal lassabb volt az élet 1989 előtt, nem volt állandó rohanás és ennyi információval sem rendelkeztek az emberek. A lakosság nagyobb része próbálkozott vállalkozni, főként a képzettebb fiatalok és férfiak. Az idegenforgalom azonban érzékenyebb terület volt, hiszen a titkosrendőrség által sokkal nagyobb megfigyelés alatt tartották az ipart. Az utazókat folyamatosan figyelemmel követték, elsősorban csak belföldi turizmus volt, majd ez kiterjedt a szocialista országokra, ám ide már útlevél kellett. Nehezítette a kiutazást továbbá, hogy csak bizonyos összeget lehetett beváltani, ami csak a legalapabb dolgokra volt elég egy külföldi út során. Mindezek ellenére a rendszerváltás előtti időszak sokkal stabilabb volt, hiszen központilag irányították, biztosabb volt a megélhetés. Azóta nagyobb az önállóság a vállalkozások terén, szabadon lehet gépkocsit vásárolni, ami előtte elég macerás dolog volt, hiszen igényelni és bejelenteni kellett, ha valaki autó vásárlására adta a fejét.

1989 előtt az emberek kiegyensúlyozottabbak és nyugodtabbak voltak, hiszen kiszámíthatóság uralkodott. Mindenkinek megvolt a létbiztonsága, nem voltak ekkora társadalmi különbségek, az emberek is sokkal nyitottabbak voltak egymás iránt. Azóta viszont túl sok lett a média a fogyasztói társadalomban, a tömeges kivándorlás miatt pedig családok szakadtak szét. Kevesebb idő jut a családra és a barátokra.

Sajnos ezt követően Magyarország gazdasága negatív irányba változott meg. A korábbi tervgazdálkodás és az állami kézben lévő cégek helyét átvette a szociális-liberális piacgazdaság, valamint a magántulajdonú vállalatok. Az 1990-es évek elején komoly vissszaesést produkáltunk. Az átalakítással rengeteg nehézséget hordozott magával. A GDP visszaesett, a korábban ismeretlen munkanélküliség felerősödött, az infláció pedig az egekbe szökött. Csak 1994-re állt meg a visszaesés, ahol a GDP ismét növekedésnek indult. A foglalkoztatottság az 1989-es évben 70% volt, majd az ezt követő években drasztikusan csökkent, 2019-re érte el ismét a 70%-os határt, tehát 30 évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy úgymond helyreálljon a rend.

Hozzászólások

Change Language To: Hungarian